Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

símért a Morva folyó rendezését a dévény-rohatetzi szakaszon kell kezdeni, hacsak a felső szakaszok szabályozásával az alsó árterület helyzetét nem akarjuk súlyosbítani. E szakasz szabályozása nemcsak az árvizek megszüntetése, határmegállapítás stb. czéljából szükséges, hanem azért is, hogy a morvaországi folyószakasz is mielőbb rendezhető legyen, mely munkálatok eddig csakis az alsó érdekeltség ellenkezése miatt nem voltak keresztül vihetők. Az alsó szakasz szabályozása a felsőre való tekintet nélkül végezhető, mert bár az utóbbi munkálatok az árvíztömeget az alsó szakaszon megnövelik, azonban ezt a körülményt előre számba vehetjük, az árvíz továbbvezetéséről gondoskodhatunk, s így a felső szabályozás káros hatásának elejét vehetjük. Az alsó szakasz rendezése a felsőnek csak hasznára fog szolgálni s ezért is megokolt a mielőbbi végrehajtása. A tervezet összeállításához szükséges csapadéki és vízmennyiségi adatokat, s a nekik megfelelő megszabott szelvény méreteit önállóan állapították meg, miért is e tervezet önálló munkának tekintendő. Az osztrák szabályozó tervezet úgyszólván ugyanabban az időben került az osztrák kormány elbírálása alá, mint a m. kir. kirendeltségé a magyar kormány elé. A szomszédos kormányok abban állapodtak meg, hogy a tervezeteket az 1894. évben kiküldött közös bizottság elbírálása alá bocsátják. A Morva-szabályozás ügyében 1894. évben megtartott közös bizottsági tárgyalás. A szomszédos kormányok által kiküldött Morva-szabályozó bizottságban képviselve voltak az illetékes kormányokon és tervkészítő hivatalokon kívül, a közös hadügyminisztérium, Pozsony és Nyitra vármegyék, Alsó-Ausztria és Morvaország, az alsó-ausztriai Duna-szabályozó bizottság, a Morva folyó menti kétoldali érdekeltségek és községek. A bizottság a határt alkotó folyószakaszt bejárta, a községek képviselőit, nemkülönben a magánérdekelteket meghallgatta, a kétrendbeli szabályozó tervezetet műszaki szempontból elbírálta s főmegállapodása az volt, hogy kívánatos az eljárás alkalmával felmerült ellentétek mielőbbi megszüntetése, mely czélból azt javasolta, hogy a két tervezet alapján minden kívánalmat lehetőleg kielégítő közös szabályozó tervezet készüljön. Megállapította a bizottság, hogy a Morva folyó szabályozásának szükségét mindenki elismerte, s az összes érdekeltek lehető gyors kivitelét kívánják. A közös tervezetre vonatkozólag a bizottság műszaki tagjai még a tárgyalások folyamán megegyezésre jutottak, melynek pontozatait a bizottság is megvitatta és egyhangúlag elfogadta úgy, hogy a közös eljárás eredménye a következőkben összegezhető. Teljes megegyezésre jutott a bizottság: 1. a készítendő tervezet alapelvére; 2. a tervezet összeállításakor figyelembe veendő legnagyobb árvízmennyiségekre ; 3. az esésviszonyokra ; 4. a meder megszabott szelvényére és a hullámtér szélességére;