Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IX. Összefoglalás

89 A kapútiltók nyitására szükséges 18'1 kg. erő egy embert számítva már elég magas, de tekintetbe veendő, hogy ez a 3'4 víznyomás csak kivételesen fordul elő s hogy ez az erő csak a nyitás kezdetekor szükséges, míg azután fokozatosan csökken. Azonkívül rendes kezeléskor előbb a fali tiltókat nyitják meg s mire a kapútiltókra kerül a sor, a vízszinkülönbség már csökkent. A nyitás ideje. A legnagyobb víznyomáskor rendes, lassú ütemben a kapútiltó nyitása 19"-et a fali tiltőé 31"-et szükségei. A tiltok emelő magassága 050, illetve 1-10 méter. Az áttétel 47'4-szeres lévén, a hajtókar leírta út valamint a fordulatok száma : kapútiltónál : 23'7 m ; ill. 9-5 ford, éktiltónál: 52-14 m; ill. 208 ford. A hajtókar átlagos sebessége föntiek alapján a kapútiltóknál : -j^p = 1'25 m. a faltiltónál : ~- = 1'68 m. A tiltok nyitása azonban nem egyenletesen történik, hanem a forgatás sebessége eleinte, míg a tiltok nyitására a fent kiszámított 18'1, illetve 109 leg maximális erő szükséges, az átlagosnak mintegy 75°/

0-a, azután az ellentállás csökenésének megfelelően növekszik. Igy a tiltónyitás kezdetén másodperczenként végzendő munka: a kapútiltóknál : 075 X 1'25 X 181 = 16-97 mkg. a falitiltóknál : 075 X 1"68 X 10"9 = 13.73 mkg. Rövid ideig tartó munkáról lévén szó, ez nagyobb nehézség nélkül teljesíthető. A kamara megtöltésének és kiürítésének ideje. A zsilipkamara megtöltésének és kiürítésének idejét, föltéve, hogy a tiltónyílások az alsó víz színe alatt vannak, az alábbi képlet adja meg : 2 к h ~ uF/2gh ' hol к a kamara területe, h a vízszinek közötti különbség F a tiltónyílás és и a tömegtényezö. Mivel к h a kamara űrtartalma a két vízszin között fenti képlet azt az ismeretes elvet fejezi ki, hogy valamely telt edénynek a lenekén levő nyíláson való kiürülése annyi időt kiván, mintha a kétszeres folyadékmennyiségnek kellene a legnagyobb и \f~2 g h állandó sebességgel kifolynia. A töltés- és ürítésre szükséges időt a begatoroki hajózó zsilipnél 1'50—3-50 m. között fekvő vízszínkülönbségkor kísérletekkel állapítottuk meg s ez adatokból а и tömegtényezö értékét kiszámítottuk. A jelzett határok között végzett kísérletekből az и tényezőnek a víznyomással összefüggő valamely változására nem lehetett bizo-