Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IX. Összefoglalás

90 nyossággal következtetni, vagy legalább az az észlelés pontatlanságának határain belül esik. Azért а и értékét állandónak, helyesebben a kiszámított értéket a töltés vagy ürítés egész folyamata alatt érvényesülönek vettük. Az alsó és felső kapúk tiltónyílásainak viszonylagos elhelyezése a vízszínekhez képest nem azonos, söt a legnagyobb vízszínkülönbségkor, vagyis a legalacsonyabb Tisza-vízálláskor végzett kísérletekben a felső kapúk tiltónyílása részben az alsóvizszín fölé került, mindazonáltal a kamara töltése és ürítése idejében érezhető különbség nem mutatkozott. A kísérletek és a számegyüttható pontosságának mogítélésére szolgáljanak az alábbiak : A kamarafalak egy részének hajlása következtében a hajókamara területe fölfelé növekszik. A legmagasabb felső víz = -|-73'20; a legalacsonyabb alsó víz -f-69'80, e két vízszín közötti felező magasságban a kamara területe £=798 m

2. A legkisebb vízszín külömbségkor, midőn a kísérleteket végeztük, a középterület 806 m

2. Az eltérés 1%. A számításokban k-i állandónak 798 m

2-nek vettük. A falitiltó nyitása 31", a kapátiltóé 19"-et követel. A legnagyobb vízszín külömbségkor is a falitiltó nyitásának ideje alatt a kamra csak 10 cm.-el telik meg és így elég pontosan járunk el, ha a töltés és ürítés idejét a tiltó felező állásától számítjuk és a tiltó nyílásának kezdetétől vett töltés-idöböl a kapútiltók alkalmazásakor 10"-et, a falitiltók alkalmazásakor 15"-et levonunk. A vízszínek teljes kiegyenlítődése időpontjának pontos megállapítása nehézséggel jár. Az észlelések hibája ezen a czímen legfeljebb 12", kivételes esetekben 15" lehet azért, mert a kapút korábban nyitják ki. A számítások alapjául szolgáló legkisebb töltési és nyitási idöhöz viszonyítva ez a hiba a falitiltók használatakor legfeljebb 3°/

0, a kapútiltók használatakor pedig 2°/o-ot tehet ki ; rendszerint azonban az 1%-ot sem éri el. A tömegtényezö értéke a fönt közölt képletből kiszámítható : 2 к и • = / h tF\Í2g a kapútiltók esetén к = 789 m

2 F= 2 X 0-5= 1-0 m

2 s így и = 360*3 A kísérleti vízállásokból és a megfelelő töltési és ürítésiidökböl и értékét kiszámítva, M = 0-73-t nyertünk. Ezen együtthatónak magyarázatára szolgáljon, hogy a fenéken torlódás alig van, s hogy a vízsugarak mind a belépésnél, mind különösen a kilépésnél némileg vezetve vannak. A 9. ábra szélső parabolája a töltés és ürítés idejének ezen м = 0'73 együtthatóval kiszámított görbéjét adja, emellett azonban a kísérletek egyes adatait is berajzoltuk.