Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)
29. füzet - IX. Összefoglalás
96 Lemezburkolat. A lemezburkolat vastagságát a föntebb bemutatott módon és képletek segélyével számítottuk. A felső kapúk legfelső közében a burkolat vastagsága 6 mm, egyebütt 8 mm. Yízalatti szerkezetekhez nem czélszerü 7-nél, söt lehetőleg 8 mm-nél vékonyabb vasrészeket alkalmazni, a legfelső köz lemeze azonban a szabadhajózás vízszine fölött van, gondosan mázolható és könnyen kicserélhető. c) A felső zsilipkapúk tartóinak igénybevétele, ha a kapút vízfolyásban vagy csekély vízszinkülönbségkor mozgatjuk. A Bega legnagyobb felső árvizei idejében esetleg szükségessé válhatik, hogy a zsilip szelvényét a levonuló árvíz számára megnyissák. Söt szükséges lehet, mindkét kapúpár megnyitása, ha bármily okból — mint ez a duzzasztó-mü építésekor történt — a Begát teljesen vagy részben el akarjuk zárni s a vízfolyást a zsilipen keresztül akarjuk vezetni. Föltéve, hogy az alsó kapúkat előzőleg kinyitják, a felső kapúknál már a duzzasztó-mü lefektetett állapotában is a zsilipcsatorna elvágta folyószakasz esésének megfelelő vízszinkülönbség észlelhető. A legnagyobb vízszinesés, mely a Begának ezen a szakaszán előállhat, 11 cm pro km. A zsilip-csatorna torkolata közötti szakasz hossza 450 méter és így a neki megfelelő esés 5 cm. IIa most még fölteszszük, a mi a duzzasztó-mü nagy nyílása miatt csaknem kizárt, hogy a Bega nagy árvizekor a kapúk megnyitása előtt a duzzasztó-mü partfalai 2 cm duzzasztást okoznak, a felső kapúknál előálló vízszínkülönség legfeljebb 7 cm-re tehető. Valamivel kedvezőtlenebb eset képzelhető el a kapúknak vízfolyásban való bezárása alkalmával, mivel ilyenkor dinamikus hatások érvényesülhetnek. A folyó víz ütésének erejét valamely f felszínre a következő képlet adja meg : v3 P= xYíOOOf hol V a víz sebessége, lF pedig dinamikus tényező. í 9 A Bega legnagyobb középsebessége l'O méterre tehető. VF értéke Dv.buat szerint ГЗЗ—l-86 között veendő. Mivel a kapu zárása közben a víz a falazat és a kapú közé szorul, a legkedvezőtlenebb értéket 1'86-ot veszszük számításba. E szerint 1 m 2-re ható ütésP= 1-86 X 1000 X ~ = 94-8 kg. 2 g Ez pedig kereken egy 10 cm-es vízoszlop sztatikai nyomásának felel meg. i A kapú mozgatása alkalmával három helyen van megfogva. A forgóoszlop' felső végén a nyakló, az alsó végén a csap, végül az ütköző oszlop felső végén a vonórúd fogja. Ennek megfelelően a «-B» átló középen és egyik végén megtámasztott kéttámaszú tartónak, a többi gerenda pedig két végén megtámasztott kéttámaszú tartónak tekintendő. Ha egyszerűség kedvéért felteszszük, hogy a víz a kapú tetejéig ér, a B) G) G-} rudak közötti (5. ábra) félkapúra eső víznyomást а В átló túlérő karja viseli. A reá eső víznyomás : P= í/, X 5-65 X (5-90+ 0-10) X 1000 X 0'10 = 1695-%.