Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - IV. Hajózó zsilipek

25 Alapozás módja általában. Összes müveink, mind a zsilipek, mind a duzzasztómüvek alapozása ugyanazon elvek alapján történt. A műtárgyak küszöb-mélységéig, a mi közel a medertenék mélységének felel meg, az alapgödör leásását szabadon, a talaj természetének megfelelő lejtövei hajtottuk végre. Erről a mélységről azután az egész alapot körülvevő, minden oldalon közel azonos hosszúságú szádfalakat vertünk le s a további leásás, valamint az átlag 2Ю m. vastag betonalap elkészítése ebben a zárt és kellően duczolt szekrényben ment végbe. Ez eljárás mellett a kiásandó gödör sokkal keskenyebb volt, mint ha egészen a betonalap aljáig 1 : 1'5 vagy 1 :2 lejtőkkel ástuk volna le ; nem tekintve, hogy a mélyebb «folyós homok» és iszaprétegek ilyen lejtökkel aligha állottak volna meg. A kiásandó gödör szélességeinek korlátozására egyébiránt a zsilipek építésekor a Bega és az ármentesítö védgátak, valamint az écskai duzzasztómű építésekor pedig a kész zsilip közelsége is szorított. A kész műtárgyak biztossága szempontjából, — nehogy az állandó víznyomás az alapot megkerülve alámossa, — elegendő lett volna nagyobb mélységre a vízfolyásra merőleges szádfalakat verni le a betonalap alá. Mindazonáltal nemcsak a kereszt-szádfalakat, hanem a hosszanti szádlalakat is egyenlően nagy mélységre vertük, egyrészt, hogy az alapgödörnek a duczolt szádfalak között való kiásása alkalmával a szádfal alsó éle a földnyomás következtében be ne nyomuljon, másrészt, mivel az ilyen folyós homokban szivattyúzás mellett föltárt szük gödör altalajának föl forr ásozását csupán kellő mélységre levert, vízzáró szádfalak mérsékelhetik és akadályozhatják meg, a melyek az alulról fölfakadó víz útját lényegesen meghosszabbítják. Nézzük, mit jelent az altalaj fölforrásozása és mik ezek a források? Az olyan finom folyós homok, a minőn müveink is nagyobbrészt nyugszanak, rendkívüli finomsága és iszaptartalma következtében a vizet alig bocsájtja át, csupán átizzadja. De hogyha az alsó nyomás következtében az egyensúly valahol megbomlik, ott mihamar több méter mélységű kürtő keletkezik, a melyben a homok és víz folytonos forrongásban fölemelkedik. A forrás a homok egy részét a kürtő kerületén tölcsérszerüen lerakja, míg más része a kürtő közepén ismét lebukik. Az ilyen forrás, a mely több méter mélység és néhány deciméter átmérő mellett nagy felszinü és különböző rétegeket metsz, már jelentékenyebb vízmennyiségeket szolgáltathat. Az ilyen forrásnak jelentősége azonban még mindig nem a vízszolgáltatásban, hanem abban áll, hogy nyílását a kihordott anyaggal kráterszerüen fölmagasbítva bizonyos idö múlva elcsendesedik, majd a gödör egy közeli, mélyebb pontján tör ismét elő. Ilyen módon a forrás helyét többször változtatva az altalajt föllazítani képes. Szádfalak. Ilyen források fakadásának lehető kizárására teljesen vízzáró, minden oldalt egyenlő, és kellő mélységű szádfalakat kellett előállítanunk. Az Alsó-Bega hajózhatóvá tételének munkáit az écskai zsilip építésével kezdtük meg. Az itt használt pallók hossza 5"0 méter ; s mivel a pallók felső vége 30—40 cm.-re maradt az átlagban 20 m. vastag betonalap felső szine fölött, a szádfal a kamara