Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - III. Tervezések

18 A Began a kedvezőtlenebb vízállások rendesen őszre, vagyis az aratás utáni időre esnek. Előre látható tehát, hogy a Bega állandóan hajózhatóvá tétele után a gabonaforgalom is emelkedni fog. De a gabona a kikötök tárházaiban némi részben még megvárhatja a kedvező tavaszi vízállásokat, ellenben a szén és egyéb tüzelő anyag behozatala az őszi időszakhoz van kötve. Az aradi és temesvári malmok eddig is számbavehetö mennyiségű lisztet szállítottak a Begán át a külföldre, s ahhoz, hogy ez a forgalom növekedjék, szintén a hajózás állandósítása szükséges. A Bega folyónak duzzasztómüvekkel való csatornázása következtében, különösen ezeknek a munkálatoknak Temesvárig való kiterjesztése esetében a forgalom még számottevő módon növekedni fog. III. A Nagybeeskerek alatti Begaszakasz csatornázó munkálatainak tervei. Az előző fejezetben elmondottak eléggé bizonyítják, hogy a Bega folyónak, különösen az Alsó-Begának állandóan hajózhatóvá tétele közgazdasági szempontból is elsőrendű szükség. Mivel pedig a folyón a rendes folyamszabályozó munkálatokkab úgymint kotrással, sarkantyúkkal és egyéb müvekkel a vízmélység észszerűen növelhető nem volt, duzzasztómüvek és zsilipek beépítését, vagyis az Alsó-Bega csatornázását kellett megtervezni. A Bega Temesvártól a torkolatáig — az alsó szakaszon még fennálló néhány élesebb kanyarulatot nem tekintve — teljesen rendezett egységes meder képét nyújtja. A meder szélességét, ahol szükség mutatkozott, rözsemüvekkel már állandósították s a meder további összeszorítása a olyó természetével ellenkezvén, észszerűen nem volt folytatható. A meder további szűkítése a vízmélységeknek már csak aránytalanul csekély növekedését idézte volna elő, az ily nagy forgalmú és szük mederben egyedül alkalmazható rözsemüvek fentartás-költségét nagy mértékben emelte volna, söt a hajózást is megkárosította volna, mivel a hajók kitéréséhez szükséges szélesség alig állott volna rendelkezésre. De különben is a Begán sokszor előforduló rendkívüli kis vízmennyiség mellett a hajózást minden időben biztosítani csakis a folyó csatornázásával lehetett. Mielőtt az Atsó-Bega csatornázása terveinek leírásába fognánk, a történeti teljesség kedvéért megemlítjük ama terveket, melyek Temesvár forgalmát mücsatorna útján a Marosba, majd pedig az egész Bega forgalmát Klekk és Török-Becse között építendő csatornával a Tisza folyóhoz, illetőleg a Ferencz-csatorna torkolata felé vezette volna. E tervezeteket el kellett ejteni, mivel a Bánság forgalmát legtermészetesebb és legkedvezőbb irányától a Duna és Tisza folyamok egyesülő pontjától elterelték volna. Tervezések. Az Alsó-Bega csatornázásának legelső részletes terveit a temesvári m. kir. folyammérnöki hivatal az 1896. évben készítette el. A tervezet kidolgozásakor az Országos Vízépítési Igazgatóságnak az 1891. évi deczember hó 18-ára összehívott értekezletén történt megállapodások voltak irányadók.