Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - II. Hajóforgalom, fuvardíjak

17 az écskai müvek márczius hó 25-töl állandóan üzemben voltak. Az ez év 229 ezer tonna forgalmából 187.000 tonna használta az écskai zsilipet. Az 1909. év elég normális volt. Május közepén az árvíz végleg elvonult s az 1909. évi aránylag kis forgalomból szeptember hó végéig 116.000 tonna árú használta az écskai zsilipet. Nyilvánvaló ez adatokból, hogy a tényleges számérték alatt maradunk, ha átlag 100.000 tonnára teszszük amaz árúk mennyiségét, melyek a Bega kisvizei idejében kerülnek forgalomba s a melyek a régebbi 12'3 filléres díjtétel helyett a munkálatok révén előállott 4 filléres díjtételt élvezik. Az Alsó-Bega csegézö müvei által elért s a termelök, fogyasztók és kereskedelem élvezte haszon e szerint legalább 100.000 X 8ЮЗ = 83.000 korona. Ez pedig a mintegy 1,700.000 koronát kitevő építési összegnek közel 5%-a. E mellett itt nem vettük számításba azt a hasznot, a melyben a Nagybecskerek—Temesvár közötti szakaszról jövő forgalom részesül oly módon, hogyanagy úszályhajókba való átrakodás ezentúl nem Titelen, de állandóan Nagybecskereken történhetik. A Nagybecskerek és Temesvár közötti folyórészen tervezett csegézö müvek kiépítésével — bár e szakaszon a kedvezőtlenebb vízviszonyok folytán a forgalom még sokkal fejletlenebb — a fuvardíjak leszállítása révén szintén jelentős megtakarítás érhető el. Az 1906. évi 250.664 tonna összes torkolati forgalomból, mint fentebb kimutattuk, mintegy 94.000 tonna az a mennyiség, mely a Nagybecskerek fölötti szakaszról jön, vagy oda irányul. Ez árúk azonban különböző kikötőkből származnak, s ha őket az I. táblázat mérlegelésével Temesvárra visszavezetve képzeljük, mintegy 80.000 tonnát vehetünk számításba. Így a Temesvár és Titel közötti 115 km. hosszú szakaszon elérhető tonnánkénti megtakarítás, föltéve, hogy a tonnakilométerenkinti fuvarköltség a tervezett négy vízlépcső üzembe helyezése után 1-25 fillér lesz: 280—115X 1'25 = 13625 fillér. S egy az 1906. évihez hasonló forgalom esetén a Nagybecskerek feletti szakaszról eredő, vagy oda törekvő árúknál a fuvardíjakban elérhető megtakarítás: 80.000 X 1'36 = 108.800 korona. Ez az összeg ugyan nem felel meg a még beépítendő töke kamatjának, de figyelembe veendő, hogy a fuvardíjakban előálló nyereség kiszámításakor inkább kis tételeket vettünk számba, hogy a Bega belső forgalmát teljesen figyelmen kívül hagytuk s végül, hogy a hajózás állandóvá tételével a Bega forgalma jelentékenyen növekedni fog. S épen ezekre való tekintettel vehettük számításainkban a kedvezőbb 1906. év forgalmi adatait tekintetbe. Temesvárott, valamint Nagybecskereken is, mindazokat az előfeltételeket megtaláljuk, melyek a begai hajózásnak állandóvá tétele esetén a forgalmat nagyobb mértékben növelni képesek. Mindkét hely azon, aránylag ritka folyómenti magyar városok közé tartozik, a hol mesterséges rakodópartokat, tárházakat, parti vágányokat és a vízre való átrakodáshoz szükséges berendezéseket találunk. A torontáli vasutak vonalai akként épültek, hogy a megye termékeny rónáit átszelvén, mintegy központban Nagybecskereken gyűlnek össze, s a gabonaforgalmat ide igyekszenek összepontosítani. A mióta a torontáli vasutak az államvasutak kezelésébe mentek át, versenytarifáikkal a vízi forgalom fejlődését talán késleltetni igen, de megakasztani képesek nem voltak. Nagybecskereken a vasútról vízre rakott árúk mennyisége az 1906. előtti évek átlagában 44.000 tonnát tett ki. 2