Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - II. Hajóforgalom, fuvardíjak

lö E kimutatás világosan láttatja, hogy a Bega kedvezőtlen hajózó viszonyai az egész útra számított átlagos tonnakilométerenkénti költségeket is mily nagy mértékben emelik. Nyilt folyókon a tonnakilométerenkénti fuvardíj ez adatok szerint átlagában 0 90 fillérre volt tehető. A duzzasztómüvek beépítése következtében, az Alsó-Begán ezentúl a hajók mindenkor teljes teherrel járhatnak ugyan, de a csegézö hajózás valamivel költségesebb lesz, mint a nyilt folyókon. Költségeit az 1907—1909. évek hivatalos fuvardíjtételei alapján a fenti 0'9 fillérrel szemben l-25 fillérnek vehetjük. A táblázatban kimutatott á lagértékek szerint a temesvár—budapesti 100 kg.-onkénti fuvardíj 28 fillérrel volt magasabb a titel—budapesti fuvardíjnál. Mivel Temesvárig az áruforgalom mindig átrakodással megy végbe, fenti középértéket számításainkban megtarthatjuk. Ez a Íuvardíjkülönb^ég egyébként is csak csekélyebb ingadozást mutat ; az 1903—1906. évek átlaga szerint a kedvezőbb tavaszi vízálláskor 20 —24 fillért lesz ki, míg az őszi kisvízkor átlagban 40 fillér. A becskereki és a titeli fuvardíjak különbözeie a táblázat szerint átlagban 7 5 fillér. E fuvardijkülönbözet azonban az Alsó-Bega vízállásai szerint nagy eltéréseket mutat. Tavaszszal, a midőn eddig az Alsó-Bega forgalmának nagyobb része lebonyolódott s a midőn a hajók közel teljes terheléssel járhattak Becskerekig, ez a fuvardíjkülönbözet csak 2—4 fillér volt, míg ellenben őszi kisvízkor a kisebb dereglyékkel s csak részlegesen terhelt anyahajókkal való hajózás idejében 100 kg.-ként 12—14 fillért, középértékben 123 fillért, vagyis tonnánként 123 fillért tett ki. Ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy a hajózó vagy csegézö müvek üzembe helyezése az Alsó-Bega forgalmára nézve micsoda megtakarítást eredményezett. A Bega kis vízállásai idejében a becskerek—titeli fuvardíj a budapesti díjak díjkülönbözetei alapján számítva 12-2 fillér métermázsánkint. A kisebb dereglyékben átrakodással szállított árúk költsége ennél jóval nagyobb, míg ugyanakkor a részlegesen terhelt anyahajókban való szállítás költsége kisebb volt úgy, hogy a 12-3 filléres díjtétel az Alsó-Begán kis vizek idejében a dereglyékben és anyahajókban járó összes árúk átlagos íuvardíjtétele. A csegézö müvek üzembe helyezésének ideje alatt a hivatalos fuvardíjak különbözete e szakaszra állandóan 4 fillér. A müvek üzembe helyezése által elért megtakarítás tehát a kérdéses 31 km. hosszú szakaszon métermázsánként 8.3 fillér, tonnánként 83 fillér. Föntebb kimutattuk, hogy az 1906. évben mintegy 62.000 tonna árút szállítottak kis dereglyékbe átrakva, s ha az ugyanakkor részlegesen terhelt anyahajókban szállított árúk mennyiségét is hozzáadjuk, a kis vízállás idejére esö összes forgalom jóval meghaladja a 100.000 tonnát. Az 1907. és 1908. éveket illetőleg pontos adataink vannak arról, hogy az écskai zsilipet milyen forgalom használta. Az 1907. évben a Tisza és Duna folyók rendkívül hosszantartó és magas árvizei következtében az écskai müveket csak június 29-én helyezték üzembe. Az ez évi 198.720 tonnát kitevő összes forgalomból 88 ezer tonna használta az écskai zsilipet. De ilyen hosszantartó árvizek csak legritkább esetben fordulnak elö. Megközelítő tartamúak is legfeljebb minden tíz évben, mint pl. legutóbb 1897-ben. Bendes körülmények között az écskai müveket a jég elvonulta után föl kell állítani, majd a duzzasztást a Tisza s Duna árvizei idejére megszüntetve május második felében .a müveket már ismét üzembe kell helyezni. A másik szélsőséget az 1908. év képviseli, midőn az árvíz korán elvonult és