Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

8 nagy melegben naponkint és fejenkint 349 1. a vízfogyasztás, míg a minimum 200 liter. A szennyes víznek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is nagyon változó. Az egyvezetékű tout à l'égout-rendszerben a házi szennyes víz az utczai öntözések és az eső vizével keveredik. Ha a csatornázó-rendszer nem tout à l'égout, akkor a házi vizek nem jutnak a csatornába, csak az ürülék. Ha kétvezetékes a rendszer, akkor az utczai és esővizek nem keverednek a házi vizekhez. Ezenkívül a gyárak és ipartelepek szennyes vizei is módosítják a csatornák vizét, ha a gyárak vize beleőrülik. Néha e gyári vizek külön vezetéket kapnak s ekkor megtisztításuk külön feladat. A szennyes víz minőségét vegyi és bakteriológiai vizsgálatok állapítják meg ; épen így a tisztítás után elért eredményt is. De nincsen olyan általános mértékegységünk, mely a szennyezés, vagy a tisztítás fokát jeUegezhetné s ez nagy bizonytalanságot ad ebben a dologban. A használati vizek lebegő és oldott tisztátalanságot tartalmaznak. Ilyenek : 1. Úszó anyagok (papir, vászon, fadarabok, szalma stb.) és a nehéz ürülék. 2. A finom szilárd anyagok, földes részek, az utczák kőpora, mész-sók stb. E két csoportbeli szennyet ül építés és lefölözés segítségével eltávolíthatjuk. 3. Emulziós, finoman eloszlott anyagok, melyek fajsúlya közel van a vízéhez s ezért lefölözéssel, vagy ülepítéssel el nem távolíthatók. Ha a vizet tisztítás alá is vesszük, rendesen marad még valami gyöngén zavaros, opálos színezete, mely az emulziós anyagoktól származik. A folyadékban oldott anyagok közül nevezetes az oxigén és nitrogén. Tiszta vízben a két gáz oldata közönséges légnyomás mellett: О _1 N ~ 2 ' de rendes folyóvízben ez az arány l/

8-ra csökken. Az egy liter vízben oldott oxigén köbcentimétere kifejezi az oximéteres fokot, mely az aránylag tiszta folyóvízben körülbelül 9—10. A mint a víz fertőzötté válik, az oxigén mennyisége О 11 csökken 8 az-^- viszonya leszáll -ц— — -jq"

1^, sőt vannak olyan szennyes vizek is, melyekben nem lehet kimutatni az oldott oxigén jelenlétét. Különben a víz oximéteres foka is csak nagyjában ad a víz tisztaságáról fölvilágosítást, mert vannak teljesen ártalmatlan vizek is. melyekben nincs oxigén és mégis tiszták, mert oly ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek az oxigént elvonják. Vegyi tekintetben a tisztátalanságok kétfélék : ásványiak és szervesek. A nem iparos városok csatornalevében a szervetlen anyagokat a homok, földes részek, mész, só, hamuzsír stb. alkotja. A szerves anyagokat a három elemű (С. О. H.) vegyületekből a cellulose-anyagok, zsír, czukor, szesz stb., a négy elemüekböl (C. 0. H. N.) az állati hulladékok, albumin, casein, fibrin stb. anyagok alkotják. Az iparos városokban az ipartelepek mind a szerves, mind az ásványos anyagokat megnövelhetik. A szennyes víz minősége a csatornában való folyása közben is változik; erjedések, oldódások, ásványosodások mennek végbe benne. Pl. a párisi főcsatorna vizében Clichy-től Poissy-ig, bár belé új szennyes víz nem ömlik, 23 km. úton