Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

86 (Engineering News, 1907 febr.) ; Az Eel folyó (Kalifornia) sarkantyúi (Engineering Record, 1907 márcz.); A drezdai hajózó kísérleti állomás (U. o. 1907 máj.); A kirkfieldi (Ontario) hidraulikus emelő (U. o. 1907 márcz.) ; Rotterdam kikötőjének megnagyobbítása (Das Schiff. 1907 jun.); Vasbeton hullámtörő (Der Ingenieur, 1907, 7. fűz.); A devenporti új tengeri kikötőmedenczék (Engineering, 1907 febr.); A karbor-beachi betonhidlámtörő (Engineering News, 1907 márcz.); A guantanamoi kikötöhíd (Engineering Record, 1907 febr.); A racinereefi ködjelző és világítótorony (U. o. 1907 márcz.) ; A salina-cruzi kikötő megjavítása (U. o. 1907 márcz.); Az eldersliei hajójavító medencze (Minutes of Proceedings of the Institution of Civil Engineers CLXVII. köt.); A newporti Tredegar hajójavító medencze (U. o.) ; Az Agro Monfalconesei öntözés (Allgemeine Bauzeitung, 1907 2. sz.); A hamburgi új városi csatornák (Deutsche Bauzeitung, 1907 36., 38., 39., 40., 42. és 44. sz.); A skalmierzycei határállomás vízi és elektromos berendezései (Glasers Annalen für Gewerbe und Bauwesen) ; A Kom-Ombo öntöző csatorna (Egyiptom) (Engineer, 1907 márcz.); A sydney-i Cataracte-gát (Engineering, 1907 febr.); A kansas-city-i szögecselt vascsatornák (Engineering Record, 1907 márcz.); Elektromos kotrás (Elektrotechnische Zeitschrift, 1906 decz.); A Kabeka Falls hidroelektromos telepe (The Electrical World and Engineer, 1907 jan.). IV. Julius—augusztusi füzet. (Considérations théoriques sur les jaugeages des cours d'eau à fond mobile.)23. A mozgó meilrű folyók vízhozománya meghatározásának elméletéről. Irta : R. Tavernier. Az alpi folyók medrének rendkívül mozgékonysága nem engedi meg, hogy a vízállások és a vízhozomány között a szokásos összefüggést megállapíthassuk. A folyó keresztmetszete folyton változik, megnövekedik, feltöltődik és kimélyed a vízhozomány s egyéb körülmények változása szerint s így ugyanakkora vízálláskor más és más vízhozomány vonul le a folyóban. Míg a fix mederben a vízállás és vízhozomány egyszerű görbe szerint függ össze, addig a mozgó mederben az összetartozó vízállás- és vízhozomány-pontok — a mint más és más időben történt a mérés — nagyon szétszóródnak a derékszögű tengelyrendszerre vonatkoztatva. Az alacsonyabb vízállásnál a pontok szétszórtabbak, mint a magasabb vízállásnál. A pontok szétszóródása időszakos oszczillácziót mutat s néha a szétszóródás csak két, jól meghatározott szélsőség közt történik. A kavicsos folyók egyrészének medre nagyon széles s a hordalékmozgás bennök nincs a vízmozgás arányában. A kisvizek a medernek valamely keskeny erét foglalják el, mely helyét és magasságát minden árvíz után megváltoztatja, mint a hogyan a torreus medre változik a hordalékkúpon. Ily helyeken sem a mérczének, sem a víz sebességmérésének állandó helyet találni nem lehet. Ily szakaszokon a meder legkedvezőbb helyét kiválasztva észlelnünk kell a meder változását, várva, míg könnyű építményekkel a középállásban fixálhatjuk. A kis Bléone-on és hozzá hasonló kis folyókon ily eljárás sikerre vezet. A Durance közép és alsó szakaszán roppantul változó medrű. A felső szakaszon, hol még a jégmezők vízjárását mutatja, kaphatunk még eléggé jól fixált