Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

83 18. A folyami hidraulika tapasztalati törvényeinek egyenletei. (Les équations des lois empiriques de l'hydraulique fluviale.) Irta : Fargùe. Fargue a tapasztalati adatokból lehozott folyami hidraulikai törvényekből arra a következtetésre jutott, hogy észszerű vonatozással elérhető, hogy a folyam görbülete körülbelül arányos legyen a mélység első differencziálhányadosával. E föltevést igazolja a mostani fejtegetéseivel, melyekre vonatkozóan az eltolódás törvényéből indul ki. Fölrajzol valamely tetszőleges 2 8 periódusu sinusvonalat, melynek kilengése, 2a s fölrajzol Va S távolra eltolt sinus vonalat, vagyis fölrajzol egy cosinusvonalat. melynek kilengése 2b. E cosinusvonal a sinusvonal elsőfokú differencziálhányadosának fogható föl, bizonyos mértékben fölrajzolva, A két vonal minden görbületi csúcspontja megfelel a másik vonal áthajló pontjának, mert a két sinusvonal egy-egy negyedperiódussal van eltolva. Fargue szerint e két sinusvonal egyike a görbeség görbéjét, másika a mélységek változását állítja elénk a szabályosan hanyargó folyóban. Az 1868. évi értekezésében Fargue azt mondja, hogy a zátony csúcspontja a görbület végétől körülbelül a görbe hosszának 4

6-é\

7e\ van eltolva. Azonban az eltolódás az újabb kutatások szerint inkább 025 (vagyis V«)> mi

n

t O'^O (vagyis Ve) része a görbének. Újra vizsgálat alá veszi ugyanis az 1868-iki értekezésben felsorolt görbületeket s kiküszöböli belőlük az extrém és nem helyes vonalozású görbéket s a megmaradó görbékből az Vi-es eltolódást igazolva látja. Épen így-vizsgálat alá veszi a bordeauxi kísérlet görbéit (1. az Annales 1894. évi folyamát) s ugyanezt a szabályt hozza le. Megállapítja továbbá, hogy a görbület kilengése mindkét irányban középértékét tekintve arányos a'középmélység kilengésének differencziálhányadosával. Ezenkívül újra lehozza azokat a törvényeket, melyeket az 1868. évi értekezés megállapít. A felállított törvényekből a folyók jó vonalozását hozza le. Szabályos görbületnek mély és állandó jellegű gázló felel meg. A görbület alaprajzban sinusvonalalakú legyen és a hosszanti metszetben a mélység változása is; a görbe hossza közepes értékű legyen ; az inflexió pontban a mederszélességet szorítsuk össze; az eltolódás aránya Ve legyen. 19. Köralakú nyíláson kifolyó vízmennyiség. (I)ébit d'un orifice circulaire. Étude du degré d'approximation d'une méthode employée par les ingénieurs pour, l'évaluation de ce débit.) Irta : Casimir Monteil. Ha valamely vízzel telt nagy medencze függőleges oldalfalán R sugarú köralakú nyíláson, melynek középpontja h mélységben van a víz színétől, a víz kifolyik, a másodperczenkénti vízmennyiséget nagy megközelítéssel a Qm = m . t: . R

2 |/2gh képlet fejezi ki, hol m az összehúzódás tényezője, n. R

2 a nyílás területe, és g 6*