Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)
26. füzet
84 a szabad esés gyorsulása. De ez a képlet, mely a gyakorlatban használatos, csak akkor ad pontos eredményt, ha R kicsiny h mellett. A pontos kéglet ugyanis: Q = 2m /2g.R s fsin 29 /h — Rcos <p . d 9 hol 9 valamely tetszőleges szög, melyet a 113 íiás sugara a függőleges vonallal alkot. Ha a viszonyszámot ct-val jelöljük, akkor К n 2 C~ = —^=1 sin 3 Ф1/ к —• cos 9 . d9 Qm W« J 0 ' Y • r r Vagyis a tömegek viszonya egyedül az a nagyságától függ. A 9 szög nagysága 0 és - közt változik úgy, hogy a ^ viszony változásának alsó és felső határa könnyen megkapható és e határok közt —a — 1 <Jsin 2 9 \f X—cos 9. d9 a + 1 honnan л r Ez utóbbi képlet nyilván megmutatja, hogy ha * nagy, akkor értéke ym az egységet közelíti meg. Q 32 \J2 Ha « == 1, akkor —^ = —= 0-9602, vagyis a rendszeresen alkalmazott képlet csak 96%-át adja a valódi vízmennyiségnek. Monteü azt az esetet is vizsgálat alá veszi, midőn a értéke 1 és 0 közt változik; ekkor a értéke csökken, a mint a értéke folyton csökken az egységérték alatt, míg végre eléri a minimumát, majd aztán értéke vég nélym kül növekedik. Végeredményben, míg a az 1-nél nagyobb, a közelítő képlet alkalmazható 20. Mannheim kikötőinek és pályaudvarainak újabb fejlődése. (Mannheim, développements récents de ses ports et de ses gares.) Irta : Goupil. Mannheim Délnémetország kereskedelmi középpontja, mely oly rohamos fejlődést mutat, hogy a németek szeretik Chicagóval összehasonlítani. A 700 km. hosszú rajnai útvonal végén fekszik s 1905-ben forgalma Ludwigshafennel együtt a 8'77 millió tonnát érte el. A belhajózásban csak egy kikötő van még Németországban, mely nagyobb forgalmú, s ez Duisburg-Ruhrort, hol a nagy szénforgalom az összes forgalmat 14'4 millió tonnára emeli. A vámbevétel Mannheimban a behozott áruk után a 27 millió márkát éri el évenkint. A Mannheim fölött jekvő rajnai városok igyekeznek kikötőlétesítményekkel elvonni Mannheimnak