Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

7 ben a talajon történik a tisztító folyamat, a másik esetben emberi kéz építette medenczékben és szűrő anyagokon. Az első mód vagy mezőgazdasági haszonnal, vagy pusztán folytonos szűréssel kapcsolatos. Az egyik esetben a szennyes anyagokat a növényzet dolgozza föl, a másik esetben csak a puszta talajfelszín. Mindkét esetben azonban szükséges a talaj átforgatása. A talajjal való tisztítás régi keletű. A XVIII. században már Edimburg csatornavizeit öntözésre használták. Milano csatornavizeivel régen öntözi marcitáit. 1880-ban több angol város hasznosította mezőgazdasági czéJra szennyes vizeit. Francziaországban Páris járt elől ezen a téren. Az első kísérletek 1869-ban történtek a gennevilliers-i mezőkön. Ma már közel 1000 ha-t öntöznek Páris szenynyes vizeivel s az összes öntözhető területek 5500 ha-ra rúgnak. Németországban Danzig járt elől ezen a téren. Berlin 1879-ben kezdte meg az öntözést s jelenleg 10.000 ha-on öntöz. Amerikában is régóta öntöznek a szennyes vízzel. A mesterséges biologiai tisztítás sokkal újabb. Először Amerikában kezdték 1887-ben alkalmazni, Angliában 1890-ben, Európa kontinentális részein 1899-ben fogtak hozzá. Az eljárás Pasteur tanulmányain alapszik, ki először mutatta ki a mikroorganizmusok szennyes-víztisztító hatását. De a szennyes vizek tisztítására előbb Müller, később több és alaposabb tanulmánynyal Dibdin londoni vegyész alkalmazta a biologiai eljárást. Dibdin volt, a ki kimondta, hogy a specziálisan szennyvíztisztítás czéljaira tenyésztett mikroorganizmusokkal a tisztítás nagyon tökéletesen végezhető. Azóta kitűnt, bogy nem kell ezeket a mikroorganizmusokat külön tenyészteni és hogy a kérdés nem eléggé tisztázott, hogy általánosan alkalmazható volna. Némelyek kellő szellőztetés mellett viszik végbe a biologiai eljárást, mások a légáramlat kizárásával. Legtöbbször nagy a reklám és kevés a siker. De bár az eljárás tökéletlen, a folytonos javítások sikerrel biztatnak. Francziaországban a mesterséges biologiai eljárásra jóformán csak tanulmányok és kísérletek történtek. A vidéki városok közül Lille és Toulon foglalkoznak komolyan a gondolattal. Lille-nek a pénzügyi viszonyai nem engedik a tanulmányozott mód megvalósítását. Toulon-ban a munkálatok kivitel alatt vannak. Párisban meggyőződtek, hogy az összes szennyes vizeknek a talaj útján való megtisztítása nem igen valósítható meg. Újabban itt is a mesterséges biologiai eljáráshoz fordulnak. A szennyes víz tisztításmódjára nem lehet általános szabályt adni. Változik a szennyes víz mennyisége, minősége és más egyéb körülmények szerint. A szennyes víz mennyisége városonkint különbözik. Rendesen arányban van a fogyasztott vízvezetéki vízzel. Minél bővebben van valamely város vízzel ellátva, annál több a csatornavize is. Párisban 251 1. víz esik naponkint és fejenkint, Berlinben 79. És ezek a számok a csatornavíz mennyiségére is kihatnak. Befolyásolja a csatornavizeket az eső és elszivárgás. Párisban a csatornavízből naponkint és fejenkint 236 1. esik, tehát megközelíti a vízvezetéki vizet. Berlinben 120 1. csatornalé jut fejenkint, tehát több, mint a fogyasztott víz; ez a gyárak és a gyérebb lakosság miatt van így. Manchesterben 1904-ben 282 1. volt a csatornalé fejenkint s nagyon felülmulta a vízfogyasztást; ez a sok eső miatt történt. A szennyes víz napi és időszaki ingadozásai is jelentékenyek. Párisban éjjel 4 m

3 a csatorna vízszállítmánya mperczenkint, reggel 10 órakor 15 m

s. Nyáron