Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

1906. ELSŐ ÉVNEGYED. 1. A betonból készült La Coubre világítótorony. (Notice sur la construction d'une tour en béton de ciment pour le phare de La Coubre.) Irta : Alexandre. A La Coubre világítótorony dűnés tengerparton áll, melyet mintegy 50 éve kötöttek meg. A dűne csúcsát a tengernivótól 11 m. magasságban kiegyengették a torony számára. A fúrások 17 m. mélységig, (vagyis — 6'0 m. kottáig) csak homokot, kagylótörmeléket és kavicsot mutattak. A víz -f- 4 ~ -{- 5 m. között volt föltalálható. A torony gyújtósíkjának magassága 64 m. a magas tengerállás fölött, 58-48 m. a kiegyengetett talajsík fölött. A torony tetején 3-5 m. a belső átmérő és 07 m. a falvastagság; a jfalmetszet egyenes vonalban növekedik 40-177 m.-ig ;m.-kint 26 ;mm.-t úgy, hogy 14 327 m. magasságban a falvastagság 1-77 m. Ettől a ponttól lefelé a fal ívben hajlik. A torony tetejét mellvédő fal és konzolos erkély teszi díszesebbé. A torony biróssága kedvező; m

2-kint 275 kg. szélnyomás esetén a maximális nyomás nem megy 9-44 kg. fölé a legveszélyesebb keresztmetszetben, mely a földtől 15 m.-re van. A toronyban aczél-lépcsőfoglalóba elhelyezett öntöttvas-lépcsők vezetnek föl. A szolgálati szobának és a készülék szobájának padozata, valamint az erkély vasbetonból készült. A torony külsejét 15 cm. vastag vasbeton-ing alkotja, melyben 10 mm.-es négyszögletes vasrudak 20 cm

2-es négyzetes hálóban helyezvék el. E külső ing a belső betonmaggal szorosan összeköt, mert egyidőben készült. A hosszú télidőre bekövetkezett hirtelen meleg finom repedést okozott a torony külsején. Czélszerű lett volna a torony belső üregénél is fegyverzetet alkalmazni. A torony alapja 16 m. átmérőjű kerek betontest, minden különös előkészület nélkül a homokba szekrényezve. Az alap vastagsága 3-5 m. A homok, melyre az alapozás történt, egyenlő bírósságú. Kár lett volna ezt az egyenletes bírósságot czölöpözéssel megzavarni. Még ha a bíróeság aránylag csekély is, nem történik más, mint hogy az építmény egyenletesen sülyed, mint ez a Raz-Tina világítótorony esetében történt. A betont, melynek keverésére különleges készülék szolgált, kettős deszkázat közé öntötték; a külső deszkázat a torony külsejét, a belső a torony üregét állapította meg. Az épülő torony felső részén a növekvő toronytesttel együtt fölebb helyezhető állványzatot helyeztek el, mely a csigákat, emelő készülékeket foglalta magába.