Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

23 De nemcsak a bejárókat, hanem a lagúnák csatornáit is jókarba kellett helyezni, melyek az egyes medenczéket egymással összekötik. Midőn a veneziai köztársaság kénytelen volt a Malamocco-bejárót választani főkikötőül, egyidejűleg megjavította a Grande Navigation nevii csatornát is, mely 15.180 m. hosszú s összeköti a kikötőt az arzenállal s a csatornát fokozatosan 10\o m. mélységnyire és 60 m. fenékszélességüvé kotorta ki. E fő közlekedő érhez csatlakoznak Venezia nagy tengeri forgalmára szolgáló csatornák és medenczék, melyek 7720 m. hosszúságúak és 8—10 m. mélységüek s 180—300 m. szélességüek. Ezenkívül a lagunának 155 km. hosszú kisebb méretű csatornája van a városban, a szigetek közt, a. katonai és egészségügyi berendezések között, a belső hajózást közvetítő csatornákkal összeköttetésben. E másodrendű csatornák 2—4 m. mélyek, 6—10— 20—22 m. fenékszélességgel. A többi csatornák a lagunákban tápláló és lecsapoló csatornák s hosszuk több mint 300 km. A főcsatornákból 20 millió, a másodrendű csatornákból 8 millió m

s anyagot kotortak ki 1820, illetőleg 1846-tól 1903-ig. 1725-től kezdve a kotrásmennyiség 36 millió m

s-re rúg s a költségek 55 millió frk-ot tesznek ki. A kotrást vedres kotrókkal végezték. Az évi kotrás 650.000 frkba kerül. A. csatornákat lábbogók, czölöpök jelzik 50—70 m.-nvi közökben. A jelzők száma 3946, még pedig 13.375 czölöppel. Föntartásuk 53.000 frkot követel. A faczölöpöket, melyeket fúró kagylók megtámadnak, újabban vasbetonczölöpökkel cserélik ki. A lagúnák csatornáit ez ideig nem világítják. Csak a Malamocco-kikötő csatornájában ég világító tűz. A Lidó-bejáró világító lábbogóval van ellátva. Venezia 1846-ig teljesen el volt szigetelve a száraztól. Ekkor vasutat kapott, mely 3860 m. hosszú híddal közlekedik a lagunán át. 222 db 10 m.-es ív alkotja a hidat, mely 4,480.000 frkba került. A vasút föllendítette a város kereskedelmi forgalmát. Eleinte a Giudecca-ban kikötött hajók terhét kis hajókon a Canale Grande keleti oldalán épített rakodópartra szállították a vasúti állomás közelébe. 1880-ban létesült a tengermenti vasútállomás, melynek partja és medenczéje kikötőül szolgál s melylyel együtt a kereskedelmi kikötő 127 ha. terjedelmű. A rakodó partok hossza 3009 m. A tárházak 42.170 m

2 alapterületüek, a színek alapterülete 4350 m

a. A kikötővasutak hossza 29.716 m., melyből 5354 m. a rakodópartokon a ki- és berakodásra szolgál, 1300 m. pedig a tárházakból való ki- és berakodásra. Ezenkívül van 2 ferry boats, vagyis vonatszállító hajó, mely a vasúti kocsikat a lagúnák különböző helyeire szállítja. A rakodópartokon 16 vízidarú, 6 villamos darú van. A tengermenti állomás felszerelésével együtt 12-5 millió frkba került. A veneziai kikötőberendezések és munkálatok együttvéve 158 millióba kerültek ; az évi fentartás 2,715.000 frk. A veneziai arzenál 37 ha. terjedelmű, melyből ll-5 ha. vízfelszín, 8 ha-t a tárak és műhelyek foglalnak el és a két hajójavító medencze. Az arzenál munkásainak száma 3000. Mióta a lagunán vasutat vezettek Veneziáig, a kikötő forgalma nagyot emelkedett. 1895-ben 1,299.000 t. volt a forgalom; 1904-ben már 1,990.965 t.; az évi növekedés átlag 65.000 t. A bevitel a forgalom 85%-a; a kivitel 15%. A forgalom 50%-át a szén teszi ki. A kikötő hátterét Venezia, Emilia tartományok és Lombardia egy része