Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

21 Tervben van a kikötő kibővítése Inglese mérnök tervei szerint. Ez újabb munkálatok egy ik legfontosabbja a III. Viktor Emmanuel-medencze, mely a szénforgalmat fogja lebonyolítani. A tervezett munkálatok 1920-ban lesznek készen s akkor Genovában 10 millió t. forgalmat lehet lebonyolítani. A költségek az új munkálatokra 60 millió t.-ra vannak előirányozva. A genovai kikötőben a ki- és berakott árúk 71°/o-a vasúton kap szállítást s ezért Genovát erős vasúti hálózattal kellett összekapcsolni északi Olaszországgal A napi vasúti kocsiforgalom átlag 1321. Ha a forgalom a kikötőben 10 millió t.-ra emelkedik, naponkint 1980 kocsi lesz a forgalom. Genovából az Appenineken átmenő vasútvonalak megjavítása, az Appenineken új tunnel készítése összesen 130 millió frankra van előirányozva s ekkor a 10 milliónyi kikötő-forgalom majd lebonyolítható. Tervbe vették a Roneo-Novi vonalon az elektromos vontatást és egy 19 km. hosszú 4 vágányú légvasutat, mely a Molo-Nouvo-t Busalla-val kötné össze. Tervezik, illetőleg vitatják Milano felé új, egyenes vasútvonal létesítését, mely azonban 200 millió frkba kerülne. A genovaiak minden módon át akarják törni az Appeninek hegylánczát, mely a kikötő-forgalom terjeszkedésének gátjául szolgál. Genova és Marseille forgalmát a ki- és berakott árúk mennyisége hasonlítja össze. 1903-ban Genovában 5-6 millió, Marseille-ben 7 millió tonna volt a forgalom. A behozatal Genovában még valamivel nagyobb, mint Marseille-ben, de Marseille 2'6 millió t. árút visz ki, míg Genova csak 0'7 milliót. Napolt kikötője a hasonnevű öböl mélyén van, mely Capri és Ischia szigetek mögött terül el. A Molo 8. Vincenzo védi az öböl nyílt része felől a hullámok ellen. A Molo Martello és Curvilineo másik oldaláról nyúlnak be a tengerbe, de újabban külsőbb mólót létesítenek : az Antemurale-t. Az előkikötő 55 ha. és 10—30 m. mély ; a katonai kikötő 9 ha. és 10—30 m. mély a kereskedelmi kikötő 35 ha. és 4—11 m. mély. A rakodópartok hossza. 3851 m. Van 6 kézi. 5 hidraulikus, 4 elektromos darúja. A kikötővasutak hossza 6175 m., belőle 3300 m. a ki- és berakáshoz hasznosítható. A kikötőbe 35'1 millió frankot fektettek be ; évi fentartás 220.000. frk. A kikötő forgalma 1895-ben 950.000 t. volt; 1904-ben 1,250.000 t. Napoli-nak nincsen fogyasztó háttere s ezért a forgalom nem növekedik nagyon s jóformán csak a helyi szükségletet elégíti ki. Ейеп kívül a kikötő déli Olaszország ki- és bevándorlóinak forgalmát bonyolítja le. 1904-ben a kivándorlók száma 180.000, a visszavándorlóké 70.000. A kikötő megjavítására 1904-ben 12-5 millió frankot irányoztak elő. Venezia kikötője a lagunákkal van kapcsolatban. Venezia lagunája 58.000 ha. terjedelmű medencze, melyet az Adriai tengertől keskeny földszalag választ el. Ezt a földszalagot a tenger hullámai ellen biztosítani kellett. A földszalag három helyen van megszakítva, a Lido, Malamocco és Chioggia bejárókkal. E nyílásokon behatol az árapály. A nyílásoknak medenczék felelnek meg, melyeket számtalan csatorna kapcsol össze; a csatornák közt állandó tavak, a középdagály alá kerülő mocsarak, a középdagály fölé emelkedő fenékhátak és végül szigetek vannak, melyeken erődítmények, halász-berendezések és a város terülnek el. Az árapály eléggé magas az Adria északi részén ; átlagos kilengése 0'56 m a lagúnák torkolatánál ; de a szél hatása alatt magasabbra is száll. A legnagyobb