Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

136 A gát, vízkivétel, árapasztó, ürítőcsatorna együttvéve 998.101'30 frkba került. És így 1 m

3 tározott vízre nem egészen 1 frk jut. b) Chambon-Feugerolles község vízzel való ellátása, az Ondaine árvizeinek csökkentése és a kisvizek szabályozása czéljából a Cotatay-patakon völgyzárógát létesítését kérte. E czél elérésére eleinte 47-5 m. magas gát és 2,000.000 m

3 víz tározását tervezték, de e nagyobb szabású terv helyett kisebbet vittek keresztül. A gát magasságát a Cotatay-patak fenekétől 38-5 m.-re vették. Alaprajzban a gát 350 m. sugarú körívben hajlik. Keresztmetszetének méretei : koronaszélessége 4.6 m., felső gátoldal 1 : 10 hajlású, alsó gátoldal hajlása 4-12 m. mélységig 1 : 10, alatta pedig 0-685 m. méterenkint. A korona teljes kiszélesítése a sarokkövek betudásával 5 255 m., bár a gátcsúcsnál a falvastagság 3'85. A kiszélesítés ívezetes támasztófalak segítségével történt, melyek belevesznek a falazat testébe. A medencze ürfogata 1,000.000 m

3. A vízkivételi öntöttvas-csöveket itt is. mint az Echapre medenczéjében nem a falazatban, hanem külön tunnelben helyezték el, melyet a balparti sziklába vágtak. A vizfelőli oldalon a tunnelt 15 m. hosszú falazott eldugás zárja el, melyen a csövek keresztülfutnak. Az ürítőcső mélyebben, a vízvezetéki cső 10 m.-rel magasabban szájazik a medenczébe, hogy belé zavaros víz ne juthasson. A tunnel alsó felén van a csapkamra, melyben a két cső közt közlekedés létesíthető. A tunnel 23 m. széles és 2 m. magas. A csövek benne 0'4 m. átmérőjűek. A csapkamrában az ürítő cső egy kútba merül, melyből a víz vezetéken át a mérőmedenczébe ömlik, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a Cotataypatakba mindig bebocsátják azt a minimális vízmennyiséget, melyet Chambon község leadni köteles. A túlfolyást 43-75 m. hosszú bukó engedi meg, melyen 30 m

3 víz bukhatik át 0-8 m. magas rétegben. A gátépítés folyamata olyan forma volt, mint az Echapre gátjánál. A falazáshoz gránitkövet használtak, a habarcshoz múhomokot, melyet gránitkőből apróztak. A múhomok m

3-kint 5'6 frkba került. A gátoldal felső részének bevonata is az Echapre-gátéhoz hasonlóan történt, csakhogy a félig gyorsan kötő czementet a gyorskötőre akkor kenték reá, mielőtt ez utóbbi teljesen lekötött volna, mert így a felső réteg nem pattogozhatott le. A símítást nem a vakoló-kanállal végezték, hanem csak a juhával elegyengették a vakolatot. A gát birósságát úgy állapították meg, hogy benne húzófeszültség ne támadjon; a maximális feszültség az alsó oldalon 9'964, a felső oldalon 9-51 kg.-nál nem volt nagyobb, a feszültséget vízszintes metszet szerint számítva. A gát összes költsége 902.554-59 frk ; 1 m

3 tározott vízre 1 frknál kevesebb jut. c) Ricamarie kőszénbánya-ipar telep vízzel ellátása czéljából az Ondenon folyón völgyzárógátat készítettek, melylyel 400.000 m

3 vizet tároznak. A gát az alapzat fölött 32'6 m. magas, alapjánál 28'578 m., koronáján 4-l m. széles. Tetején 2'8 m. széles kocsiút és két 0'5 m. széles gyalogjáró vezet át. Az egész korona, a szegélykövekkel együtt 4-7 m. széles s e kiszélesítés boltozatos támaszfallal kapcsolkozik a gáttesthez. A gát felső szegélyélének hajlása 300 m.-es körívben történik. A túlfolyó 28 m. hosszú bukó a gát baloldalán a görbületre merőlegesen. E bukón 0-5 m.-es vízréteggel 16'66 m

3 bukik át.