Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

135 gnájsz alkotta, mely ugyan birós, de repedezett. Néhol ezért 15—16 m. mélyen kellett leásni, hogy jó talajt kapjanak, bár csak 7 m.-es maximális leásást irányoztak elő. A szikla fölé egy réteg gyorskötésű czementmaltert öntöttek. A falazat gránitkövekből készült, a habarcsot pedig oly keverékből állítottak elő. melyben 360 kg. hidraulikus mész jutott 1 m

8 Loire-homokra. A falazás helyén és folebb is a patakmederben minden repedést a sziklában czementmalterrel eldugtak. A falazatot körülbelül V2 m.-es rétegekben készítették, de e rétegek nem vízszintesek voltak, hanem a gát alsó oldalát mindig magasabban tartották, mint a felsőt. A falazat 49.353 m

3-t tett ki és 513 munkanapon 11.623 kőmivesnapszámot szükségelt. Egy kőmíves naponkint 4'245 m

8-t falazott. Hogy a víz ne hatolhasson a gátba, a felső oldalát bevonattal látták el. Először is 3 cm. mélyen hézagolták a falat, kefével megmosták s aztán 0'65 m

5 komokra 900 kg. gyorskötő czementet adva, 5 cm. vastagon bevakolták. Néhány nap múlva aztán 7 mm. vastagon félig gyorsan kötő czementpépet keutek reá s ezt a pépet gondosan elsimították. Ekkor igen vízhatlan bevonatot kaptak. Hogy a bevonat mennyire jó, mutatja az, hogy az alsó oldalon nem mutatkozott átszivárgás. De munka közben, mig a bevonattal nem értek föl a teljes magasságig, egy hirtelen árvíz alkalmával a nem bevont részen tetemes átszivárgás volt, mely sok meszet is vitt magával. A bevonat m

3-kint 625 frkba került. A fal fajsúlyának meghatározására előbb a kőanyag fajsúlyát határozták meg. A követ az előzőleg megmért edénybe téve s újra lemérve, fajsúlyul 2-628-at találtak. Majd a kővel telt edénybe vizet öntöttek, hogy a hézagot kitöltse s ismét megmérték. Meghatározták a homok fajsúlyát, melyet 1'532-nek találtak, megmértek Г040 m

s habarcsot, melynek súlya 2'108 volt. E habarcsban 1532 kg. 2108 homok, 360 kg. mész és 216 1. víz volt s így a friss habarcs fajsúlyát =2'027-nek találták. A száraz habarcs fajsúlya 1-954 volt. 1 m

3 falazatra 0-670 m

s kő és О'ЗЗО m. habarcs jutott és így a falazat fajsúlya : 0-67 m

s kő à 2628 = 1761 0-33 « habarcs à 1950 = 64

3 1 m

3 falazat „_ 2404 kg. Ezenkívül ismert térfogatú falazattömbökből is lemérték a fajsúlyt, melyet 2400-16 kg.-nak találtak m

8-kint. A falat úgy méretezték, hogy a felső gátoldalon húzás sehol se legyen, vagyis telt medencze esetén a nyomásvonal a belső harmadból ki ne lépjen. Üres medencze esetén azonban megengedtek az alsó medenczeoldalon némi csekély húzást. A feszültségszámítást 4 módon hajtották végre : 1. Graeff-Delocre módszere ; 2. a Bouvier-Leblanc módszere ; 3. a Quillemain módszere és 4 a Maurice Lévy módszere szerint. És bár a fajsúlyt 2-4-nek találták, mégis csak 2'3-at vettek számításba, hogy kedvezőtlenebb föltételt kapjanak. Üres medenczekor a maximális feszültséget 8-03 kg.-nak, telt medencze esetén 11-07 kg.-nak találták, a Lévy módszere szerint számítva. Mikor a gátat építették, még nem volt ismeretes Lévy tanulmánya a gátbirósságról. Utólag azonban megtették a számításokat a Lévy-té\e követelmények szerint. A gát nem felel meg annak a követelménynek, hogy telt medencze esetén a vízfelőli oldalon nagyobb legyen a nyomás a víznyomásnál. De ez nem ad aggodalomra okot.