Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

121 színét czementlével kétszer meglocsolták. A kiszáradás után kátrány réteget öntöttek reá, még pedig a fenéken egy réteget, az oldallejtőn kettőt. Azután vékony rétegekben földet sulykoltak reá 0'25 m. vastagságban. Néhol 15 és 6 mm. vastag kerek aczélszálakból készült hálózatot használtak betétül a betonban, mikor is ez utóbbinak vastagságát csak 006 m.-re vették. A vasbetonburkolatot minden 15 m. hosszúságban megszakították s 003 m.-ről 0'02 m.-re összehajló közt hagytak benne. E közök alá hajlékony fémlapokat tettek, melyek 12 cm. vastag betonbordán nyugodnak. A közöket 9 cm. vastagon lágy fazekasagyaggal töltötték ki, fölébe aztán 3 cm. vastag portlandczementhabarcsot tettek. A burkolatmunkálatok métere 5-65 frktól 6-60 frkig változott. A «métal déployé» nevű anyaggal szilárdsági kísérleteket végeztek. 13. Alapozás kőbányáson nyugvó feneketlen szekrénybe öntött betonra gyors vízfolyásban. Fondations sur massif de béton immergé dans des caissons sans fond reposant sur un lit d'enroebements dans un courant rapid.) Irta : Armand. Pont-Saint-Esprit-ben a Rhône mellett partfalat készítettek, melynek alját kőhányásból rakták. A kőhányás legalább 400 kg.-os kövekből létesült s tetejét a kisvíz alatti — 2 m. mélységben kiegyengették. E kőhányásra feneketlen faszekrényt állítottak, melynek teteje -)- 0'50 m. magasságra ért föl. E magasságban már a vízfolyás sebessége meghaladta a 2 m.-t. A faszekrény vázát a szárazon állították össze, pontonon vitték a kellő helyre s a vízbe fordították. Kézi erőt használtak hozzá s beállítva a kívánt helyre, kővel terhelték. Ezután a szekrényvázba elhelyezték az oldaldeszkázatot. A deszkázat elhelyezése után a folyás felőli oldalon kőhányást tettek a szekrény oldala mellé. Az egymásután elhelyezett s egymással összekötött szekrények folytonos belső űrt adtak, melybe a betont tölcsér segélyével víz alá sülyesztették. A lassú hosszirányú folyás a szekrényekben a czementtej eltávolítására kedvezően hatott. A betont 50 -60 cm. vastag rétegekben öntötték s fönt kezdték meg a munkálatot. 1 m

s beton 24 33 frkba került ilyen szekrénybe öntéssel. 14. A szennyvizek tisztítása. (Épuration des eaux usées.) Irta : Michel. 1. Erjesztömedenczék. Ma már az Angolországban, Németországban és az Egyesült Államokban végzett kísérletek kétségtelenné tették, hogy a szennyvizek tisztátalanságának egyrésze az erjesztő medenczékben gázalakúvá válik, másrésze föloldódik; az is bizonyos, hogy e rothadó anyagok egy része ásványosodik és oxydálódik s hogy e jelenségben a baktériumoknak kiváló része van : de kérdés, hogy a tisztulás mily fokú s hogy van-e e tisztítóeljárásnak gyakorlati haszna. A q térfogatú erjesztő medenczén átvonuló Q szennyvíz P súlyú tisztátalanságot tartalmaz, melyből P

s a lebegő és P

a az oldott anyag. A lebegő anyagok közé kell számítanunk az emulziós és a kolloidos anyagot is, bár az ily-