Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

különféle magasságban elhelyezve. A tornyok kívül négyszögletüek és 6-4 m. méretűek; bent 31 m. átmérőjű körszelvényüek ; csakis fönt négyzetes a belső szelvény, hogy a bukóhosszaság ne csökkenjen meg. A bukónyílások előtt a jégés úszótárgyak visszatartására erős rácsozat van. A sülyesztő cáblák hengerelt vasból készültek s emelőszerkezet mozgatja őket. A vízkivételi nyílások táblái kovácsolt vasból készültek s karikák nélkül csúsznak ; ezért erős, 12.000 kg.-ot kifejtő emelőkészülékeket alkalmaztak hozzájuk. A malom és a csatorna vízvezetéke páros l-5 m. széles és 1-7 m. magas nyílásokkal, melyek a felső végükön fokozatosan 1-5 m széles és l-5 m. magasságúvá csökkennek. E vízvezetékeket betonboltozatokra alapozták a gát földtestén át. E boltozatokon 0-65 m. átmérőjű önött vascső is fekszik, mely megengedi később a medencze vizierejének a kihasználását, lzsáky magyar mérnök ez öntött vascsövek helyett vasbetoncsöveket javasolt, melyek jobbak ugyan, de mivel ülepedés nem lép fel, az öntött vascsövek is megfelelnek. A vízvezeték létesítésekor a gát földjét erősen megtömték a vezeték körül s hozzá homokos agyakkeveréket használtak, mely jobban döngölhető, mint a föld. Ezenkívül 5'2 m. távolságokban fogazást is alkalmaztak a vezetéken s vele a szivárgás útját megnehezítették. A gátba 296.000 m

8 földet építettek be. A földben 30—70o/

0 finom homok volt a különböző föltárások szerint. A földásást exkavatorokkal, a földtömést petroleummótoros hengerekkel végezték. Egy petroleummótoros hengerrel 250 m

8 földet hengereltek naponkint. A Vingeanne medenczéjének költségéből a tározott víz m

8-ére 0-39 frk esik, mert az összes költségek 3,375.000 frkra rúgnak s a tározás 8-7 millió m

3. Azonban mivel a medencze évenkint nemcsak egyszer telik meg, a tarozást 9-5 millió m

8-re tehetjük, mikor is a tározott víz m

s-ére 0-355 frk jut. A munkálatok vállalatbaadása 1901-ben történt. 1906-ban a gát összes fölszerelésével készen volt és 1907 márcziusában teljesen megtelt a medencze. 2. A vízmennyiség- és esés összefüggése az Alpok nagy vízi erőinek régiójában. (Étude des grandes forces hydrauliques dans la région des Alpes. Étude de contrôle des débits par la mesure des pentes.) Irta: Mougnié. Az Isèrenek Moutiersnél végzett kis- és középvízi méréseiből az esésmérés segítségével a vízmennyiség nagyságát ellenőrizni lehetett még nagyvizek esetén is, mikor szárnynyal nem mérhettek. A képlet, mely az esés és sebesség összefüggését mutatja, Bazin szerint: hol a y tényező a meder érdességével változik s meghatározandó volt. Ezért az 1905. évi mérés adataiból egy derékszögű koordinata-rendszer i/FTT y tengelyére fölrakták a —— értékeket, az x tengelyre a hozzájuk tartozó 1 -j= értékeket s ez ertékek egy egyenesben helyezkedtek el, melynek egyenlete : y = 0 0115(1+ y x).