Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)
Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán
13 rendezése is szükségesnek mutatkozik (lásd ruttkai Vág г.), mely esetben a munkálat vezérárok kiásásával, s a kanyarulat elzárására szolgáló müvek kiépítésével veszi kezdetét. A vezérárkot rendszerint csak a folyó szélességének 1/ s-ére, Ve-ára veszszük ; a vezérárok alsó végének olyan helyre kell kerülnie, a hol a régi meder vizének sodra van, mert ha a sodor messze esik a vezérárok alsó végétől, akkor az átvágásból jövő sok hordalékot a víz nem tudván elsodorni, az átvágás nem igen fejlődik. A régi ág végleges elzárása csak akkor történhetik meg, ha az új ág már tutajokkal járható. Végül felemlítem, hogy a szabályozó müveken kívül igen fontos eszköz a meder rendezéséhez a kotrás is, mely a nagyesésü folyókon többnyire zátony levágásából, vagy gyöngüéséböl áll olyképen, hogy a zátonyról a durva kavicsot leszed8. Kisolaszii Vágpart-védömü. jük, a könnyebb részeket aztán az árvíz elsodorja. Nagyobb fatörzsek, sziklák eltávolítása, kirobbantása is fontos a meder fejlődésére s a tutajozásra. A zátonyokat merőleges falakkal vágjuk le. A helyes munkabeosztásnak a zátonyok gyengítésével, a kavicsszedéssel összefüggésben kell lennie, hogy a zátonyokból kikerülő anyagot a müvekbe mint magot czélszerüen beépíthessük. A müvek méreteit, szerkezetét és anyagát illetőleg a hosszanti miivek rendszerint a közepes árvizek magasságáig épülnek ki, tehát 12 legfölebb 1"5 méterrel a kisvíz fölé, koronaszélességük ГОО és 2 00 méter között váltakozik, 2"00 méter koronaszélességet csak az elzárásoknál terveztünk. A keresztirányú müvek a partfelé lankásan, többnyire 1 : 10 lejtövei emelkednek, irányuk a víz sodrára rendszerint merőleges. A hol nagyobb fenékmélyítés várható, ott az alap előbb rözse-, vagy dróthengerekböl készül és csak ha az ülepedés megállott, láttuk el a hengeralapot köborítással.