Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán

и Az érdekelt parti birtokosok védelmi czélokra az úgynevezett szikrénygátakat használják (lásd keresztszelvények); ezek hosszirányban egymásra rakott gömbölyű, vagy félig faragott iákból álló szekrények 2—3 méter távolokban kerosztkötésekkel ellátva s belsejük durva hordalékkal, vagy terméskövei kitöltve. A védelem czéljaira általában megfelelnek, sőt egy ízben ott, a hol alámosás nem volt feltételezhető, a hivatal is használta ezt a szerkezetet, de nagy hibájuk, hogy ha a víz alámossa és a töltelék kihull belőlük, akkor az üres szekrényt elsodorja. A kulturmérnökség végezte munkáknál kezdetben nagyobb mértékben alkalmaztuk a füzrözséböl készült, belül kőmaggal terhelt 1 m. átmérőjű és 05 m. távolokban dróttal átkötött rőzsehengereket; de készültek mellettük tisztán köböl épült müvek is. A rözsemíivekct újabban csaknem teljesen mellőztük, sőt még a másodrendű 9. Turán-szucsáni Vágszakasz. Épülő mederelzárás. müveket is ritkán készítettük rözséböl. Ennek oka az, hogy a rözse a jég és tutajok ütésétől nagyon sokat szenved, és ha a rözse szétromlik, a kavicsmag kiszóródik és a mü tönkremegy. Fődolog a rözsemünél. hogy a rözse gyorsan meggyökeresedjék és buján nőjön ; ez azonban a klímától, a folyó hordalékának összetételétől és a víz sebességétől is függ. A hidegebb égalj nem kedvez a füz fejlődésének és ha még a gyűjtőterületen levő hegyek kőzetei is olyanok, melyek nem adnak sok finom iszapot, akkor a nagy sebesség miatt a kevés iszap nem tud a rözsemü vesszői között lerakódni és a fiatal hajtások nem kapván táplálékot, a rözsemü nem hajt, hanem elkorhad és igen gyorsan tönkremegy. Nagyobb munkálatok már csak azért sem készülhetnek rözséböl, mert e vidéken általában kevés a rözse ; a szállítást pedig a rözse nem bírja. A rözsemüveket