Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,98 Rheinhausen, hanyatló forgalommal, a bányászati válság miatt. Duisburg a Ruhr torkolatánál, nagy szénkivitellel. Kikötője 19,000.000 frkba került. 1901. évi forgalma 4,725.000 t., mely főként kőszén. Rajnapart Duisburgnál nem tartozik a városhoz, 807.000 t. forgalommal 1901-ben. Főként vasanyagokat szállít. Hochfeld 717.000 t. forgalommal 1901-ben. Ruhrort Európa belsejének legjelentékenyebb kikötője 1901-ben 6,758.000 t. forgalmú volt. 51 ha. vízfelszínnel, melyet még 30 ha.-ral akarnak növelni. 15 km. parttal és 60 km. vasúti vonallal. Alsum 1901-ben 699.000 t. forgalmú volt. Wesel 287.000 t. forgalmú volt ugyanez évben. A hajók mérete és tonnatartalma növekvőben van. A hajók száma nem nőtt a forgalom arányában, mert a hajók teherbirósága növekedett. Az összes rajnai kikötök forgalma 1900-ban 41 millió tonna volt, míg 1890-ben 20 millió alatt volt. Magában a német rajnai kikötőkben 1900-ban több mint 28 mill, t. volt a forgalom, míg 1860-ban csak 2 millió t. Az olcsó szén íöllendítette az ipart. Az olcsó közlekedés lehetővé tette az amerikai olcsó gabona bevitelét s ennek következtében a népesség óriási szaporodását. A német agráriusok a hajóútak fejlesztését a mezőgazdaság kárának tartják s hevesen ellenzik. De tagadhatatlan, hogy a német birodalom föllendülését jó részben az olcsó víziutaknak köszöni. 1901 végén a Rajna gőzhajóinak száma 1123 volt 220.617 lóerővel. A vitorlás hajók száma 8379. Az összes 9502 hajón 28.477 ember foglalkozott. Az összes tonnatartalom 2.733.000 t. A vízmélység növekedésével a csavargözösök kiszorítják a kerekes gőzösöket. Vannak személyszállító, teher- és személyszállító, tisztán teherszállító, vontató és egyéb czélra szolgáló gőzösök. A legnagyobb teherszállító gözös 85 m. hosszú, 9 m. széles, 2'4 m. gázlású és 975 t. tartalmú. A legnagyobb uszály hajó 3241 t-ás és 2-75 m. gázlású. A jég átlag 17 napon akasztja meg a hajózást évenkint, az 1'5 m.-nél alacsonyabb kölni vízállás 30 napon akadálya a teljes terhelésű hajózásnak. Midőn 1-15 m. alá száll Kölnben a vízállás, akkor a gőzhajózás szünetel (átlag 17 napon évenkint). 6 m.-en felüli kölni vízálláskor a rakodópartokat víz borítja el (évenkint átlag 8 napon). A hajózószünet évenkint 42 napra tehető. A hajózóút igen pontosan és gonddal van kitűzve úgy, hogy midőn a sarkantyúk vízalá kerülnek, a lábbogók jelzik a vezető eret. A Rajna szép medre megengedi a vízmélység további növelését s a jövőben erre irányul a törekvés, bár a németalföldi szakasz nincs oly jó állapotban, mint a németországi. Foglalkoznak a hajózóút kivilágításával is, hogy a közlekedés éjjel se szüneteljen, A Mittelland-Kanal elkészülte még növelni fogja a forgalmat. 5. A Vilmos-császár-csatorna. Crahay de Franchimont jelentése. Ez a csatorna, melyet a kongresszus tagjai 1902 július 2-án látogattak meg, az Északi és Balti tengereket köti össze. A Vilmos-császár-csatorna a kiéli öbölben a Holtenau-zsilipnél ágazik ki a Balti tengerből és Brunsbüttelnél éri el az Elba torkolati öblében az Északi tengert. Már régóta foglalkoztatta az embereket, hogy Jüttland déli részén csatornát vágjanak a két tenger közt. A XVIII. század vége felé meg is építették az Eider-