Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

97' fenntartani. Újabban kellő rendszerrel készült fenéksarkantyúk és kotrások biztosítottak sikert itt. Xanten alatt a hollandiai határig a partok alacsonyak, a folyó kanyarulatokban és mellékágakban megoszolva mozog. Párhuzamos müvekkel egyesítették a mellékágakban megoszlott vizeket s az eljárás nemcsak a hajózó útat javította meg, hanem a jégtorlódások létesülésének is véget vetett s az árvizek lefolyását gyorsította. Itt is sok kanyarulatot vágtak át. Általában az 1879-ben megállapított szabályozó programmot keresztülvitték s a siker kedvező. Mannheimtól Rotterdamig a folyó szabályozva van s a befektetés igen gyümölcsöző. A siker különben a folyó kedvező vízjárásából és aránylag enyhe eséséből magyarázható. A rajnai kikötök két csoportra oszthatók : kereskedelmi és téli kikötőkre. Ez utóbbiak számosak ; kereskedelmi kikötő pedig jóformán minden valamire való helységben van. Strassburg forgalma 570.000 t. volt 1901-ben a Rajnán és 933.000 t. a csatornákon. A kikötő oly nagy, hogy a folyó szabályozásával elérhető nagyobb forgalmat is kibírja. Kehl, Baden nagyherczegség kikötője szintén a jövendő nagyobb forgalomra épült. Lauterburg 274.000 t. forgalommal főként köszéntermékek részére épült kikötővel. Karlsruhe kikötője 6,000.000 frkba került ; szintén a növekvő forgalomra készült. Mannheim a fölfelé hajózás végállomásának tekinthető. Itt történik a vasútra való átrakodás. Évenkínt 2,000.000 t. szenet hoznak ide Ruhrortból és Duisburgból. A kikötő 278 ha. vízfelszinü, 35 km. kikötöparttal, 100 km. vasútvonallal. Rheinau kikötője 12 km. parttal ellátott. Ludwigshafen bajor kikötő, Mannheimmal szemben, 10 km. parttal. Worms hesseni kikötö 3-8 km. kikötöparttal. Mainz a Majna beömlésénél. Mellette több kikötö van. 1900-ban 287.000 t. volt a forgalom. 64 km. parttal. Mainz és Köln közt nagy a személyforgalom. Gustavsburg az előbbivel szemben, 1,100.000 t. forgalommal, melyből 850.000 t. a kőszénre esik. 2-8 km. parttal. Amöneburg főként ipari kikötö a Majna-beömlés alatt. Kastel jelentéktelen kikötö. E három utóbbi kikötö Mainzczal szoros kapcsolatban van. Frankfurt a Majna mellett a csatornázott Majna legfőbb kikötője. Forgalma l-l millió t. Koblenz a Moselle torkolatánál, csak kis jelentőségű forgalommal. Oberlahnstein szintén kis kikötö. Köln, 1891-től 1898-ig több, mint 25,000.000 frankot fektettek be a kikötőjébe. 8'3 km. kikötöparttal ; több, mint 1 millió t. forgalommal. Itt már tengerre menő forgalom is van. Mülheim 300.000 t. forgalma főként ásvány és gabonanemü. Düsseldorf kikötőjének építéséhez 1890-ben fogtak hozzá. 22 ha. vízfelszíne van és 9-360 km. kikötöpartja. A munkálatok, több mint 16,000.000 frkba kerültek. Neuss 264.000 t. forgalmú. Krefeld kikötőjét most építik. Urdingen 200.000 t. forgalmú kikötővel. Vízügyi Közlemények. XXII. 7