Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

üi 4. Közlekedés a Rajnán. Coblentz jelentése. A Rajna jelenleg Európa legnagyobb forgalmú víziutja. A ruhrvölgyi bányászat a forgalom alapja. A Rajna vízgyüjtö-területe 224.400 km

3, mely a következőképen részletezödik : Strassburgig... 41.000 km

2 A Neckar beömléséig (Mannheim). 68.000 « A Majna « (Mainz) 98.000 « A Nahe « (Bingen) 103.000 « A Moselle « (Koblenz).. ... 138.000 « Kölnig ... ... 144.000 « A Ruhr beömléséig (Ruhrort) 154.000 « A hollandiai határig (Bimmen) 160.000 « Az Északi tengerig 224.400 « A hajózásra kedvező, hogy a vízgyűjtő felső része az örökhó mezőibe esik s így nyáron is bő a vize ; a svájczi tavak s főként a Bódeni tó meglehetősen egyenletessé szabályozzák vízjárását. Strassburgnál 300 m

s, Bimmennél (a hollandiai határ) 790 m

3 a kisvízi hozomány. Középkisvízkor, mely Г5 m.-es kölni vízállásnak felel meg, a vízhozomány 5G°/

0-kal nagyobb a kisvízi hozománynál s ekkor Biebreich és Bingen közt 800 m

8, Koblenz és Bonn közt 970 m

3 a hozomány. Középvízkor Koblenz és Bonn közt 1880 m

8, Ork és közelében 2030 m

8 ; legnagyobb árvízkor Koblenznél 10.000 m

3 a vízszállítmány. Az esés Strassburg és Philippsburg közt 0-0006 és 0-00008 közt változik; ez utóbbi esés megmarad Mannheimig és megnövekszik 04)00125 m.-re Mannheim és Bingen közt. A Bingen és St.-Goar közti sziklás szakaszon 0-00025—0-0005 az esés. Némely szorulatban 0Ю082 emelkedik ; ez az esés a szabályozás előtt a bingeni lyukban volt, de e csekély hosszúságú szakaszon a középkisvíz sebessége ritkán haladta meg a 3'0 m.-t. Más szomszédos szakaszban, hol a mélység 30 in. középvizkor, az esés alig meghatározható, míg nagyvízkor jelentékeny keresztirányú esés áll elő. St.-Goar és Koblenz közt 0*00018, innen Kölnig 0 00028 alatt van, lejebb a hollandiai határig 0-00018 és O'OOOl közt változik. Köln és Düsseldorf közt a folyó nagyon kanyargós, de az utolsó 25 év alatt megrövidítették a folyást. A Bajna hajózható része Strassburg és a torkolat közt 738 km. Mannheim fölött a szabályozásnak partbiztosítás és a birtokok elmosás elleni védelme volt a czélja. Basel és Mainz közt a Bajna számos ágba oszlik és folyton kanyarog. Minden árvíz nagy rombolást csinál s a mély területek elmocsarasodtak. Az első szabályozás itt a mély területek érdekében történt. Lauterburg fölött az árvízi medret töltések közé fogták. A töltések távola Baselnél 200 m., Lauterburgnál 250 m. A hosszanti töltéseket a téli középárvizek nívója fölé emelték. A töltésekben hagyott 100 méter hosszú közök az ártér feliszapolására szolgálnak. Ebben a szakaszban a meder nagyon mozgékony, kanyargós. Ahol a meder az ártér széléhez kanyarog, ott mély és keskeny, míg az inflexióknál lapos és széles. A kanyarulattal ellentett oldalon rendesen másodrendű sekély meder húzódik s a