Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

8 A csatorna legnagyobb részét (Heinrichenburgtól az Ems-ig) a Lippe folyóból szivattyúzott vízzel táplálják. A vízi út összes költségei a kikötőkkel együtt 99,300.000 frkra rúgnak, úgy„ hogy 1 km.-re 394.000 frk esik. A német hajózóutak forgalma. Bár a belső hajózás útja 1875-től 1895-ig alig változott nagyság dolgában s jóformán állandóan 10,000 km. maradt, mégis a javítások következtében óriási mértékben megnövekedett a forgalom rajtuk. A vasúttal összehasonlítva, a forgalom a következőképen változott : É V A forgalom milliárd tonnakilométerben A forgalom megoszlása százalékokban Az út hossza km.-ben A kilométrikus forgalom tonnákban vasút víziút vasút víziút vasút víziút vasút víziút 1875 10-9 2-9 0-79 0-21 26.500 10.000 410.090 290.000 1895 265 7-5 0-78 0-22 44.800 10.000 590.000 750.000 Pontos nivellálás a folyók mentén és a vízállások észlelése. 1891-ben hivatalt szerveztek a folyók menti nagypontosságú szintezésre. Több mint 12.000 km. hoszszúságban hajtották végre ezt a szintezést oly föltétel mellett, hogy 100 km.-kint a hiba + 4 mm.-nél (?) több ne legyen. Ezenkívül szerveztek 900 vízmércze-állomást, melyek közül 90 automatikusan (Seibt-Fuess rendszer) regisztrál. A porosz folyók vízjárása. 1892-ben bizottságot állítottak össze a porosz folyók árvizei okainak kipuhatolására, valamint a szabályozásoknak az árvizekre gyakorolt hatása és az árvizek ellen való védekezés tanulmányozására. E tanulmányok a Rajnára, Oderára, Elbára, Niemenre, Pregelre és Visztulára elkészültek s könyvben megjelentek. A königsbergi tengermelléki csatorna. Königsberg kikötőjét az ö elökikötöjével, Pilauval, hajózóút segítségével kötötték össze ; e hajóútból 8 km. a Pregel alsó szakaszára, 33 km. a Haff tengermelléki sóstóra esik s ezen kívül még a PillauerTief létesíti a tó és tenger közti kapcsolatot. A Haff-csatornában a tenger középnivója alatti 6'5 m. mélységet létesítettek mindenütt. És hogy a Haff-ban be ne iszapolódjék e kikotort mélység, a hajóútat töltések közé fogták. A Haff-csatorna fenékszélessége 30 m. az egyenes szakaszokban. A töltések két-két pilotasorból készültek, melyek közé homokos földet tettek. A munkálat államköltségen létesült és 15,375.000 frkba került. A dünék megkötése. Az Északi tenger összes, a Balti tenger majdnem összes dünéit megkötötték ; csak Pomerániában van még kötetlen düne. E homokhalmok 30—60 m. magasak, tengerfelé néző lejtőjük 1 : 2-höz hajlott, szárazföldi lejtőjük 1 : 8-hoz. Évenkint 5 m.-t haladnak előre, beborítva falvakat, erdőket, melyek aztán a hátuk mögött idővel újra előtűnnek. 1895-től Dantzig megkezdette a megkötésüket. Először a tengerparti dünét vesszőkből font kerítésekkel biztosítják, melyek megvédik az ó-nádültetvényeket. Ezután a fő, a nagy dünéhez mennek s ha a klima zord és szeles, itt is ó-nádültetvényeket használnak kötésül, de rendesen inkább erdei fenyőt ültetnek. A düne oldalát (4 m.) 3-os négyzetekre osztják szalmaés ágfonásokkal, melyeket a földből 0'4 m.-re kinyúló karókkal erősítenek le. Ezután ősszel, ha-kint 40 m

s termőföldet helyeznek el a düne oldalán létesített lyukakba 1—1 m. távolságban. E lyukakba tavaszszal fenyöcsemetéket ültetnek, melyeket eleinte fenyőágakkal takarnak le.