Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

9 Az ó-nádültetvények hektárja 275 frkba, a fenyőké 2C00 frkba kerül ; ez utóbbi újabban 860 frkra szállott le. Jégtörő hajók a német folyókon. Régebben robbantással, vagy emberekkel vontatott csolnakokkal törték a német folyók jegét, újabban erre a czélra készült gőzhajókat létesítettek, melyek száma 1600-ban 41-re emelkedett. Mihelyt a jég beáll a folyókon, e hajók megkezdik működésűket. Alulról fölfelé haladva törik a jeget. Elülső részük magasabban áll s fölszalad a jégre s a hajó súlya alatt a jég összetörik. A kisebb hajókkal nekiszaladnak a jégnek s úgy törik össze. A legnagyobb jégtörő (Eisbrecher No. III) Hamburg város tulajdona, 44*6 m. hosszú, 10-6 m. széles és 4-6 m. mélyen jár. A legkisebb (a Salamander) 16 m. hosszú, 3'6 m. széles és 1Ю5 m. mély járatú. Az Elbe-Trave csatorna. E csatorna a Balti és Északi tengert köti össze. Hossza 67 km. Lübecktől indul ki és 55 km. hosszban a Trave folyó medre alkotja s ez Lübeck kikötője; a tulajdonképpeni csatorna 60 km. s utána 1*5 km. az Elba medrébe esik, Lauenburg városának kikötőjéül szolgálván. A csatorna fenékszélessége 20 m., vízmélysége 2'0 m. Az osztóbögét a Mölln-tó táplálja. 5 kamrazsilip van a Trave vízgyűjtőjén és 2 az Elba felé. A zsilipek 80 m. hosszúak, 12 m. szélesek a bejáróban és 17 m. szélesek a kamrában. A 4 legnagyobb esésű kamrazsilip takarékmedenczével ellátott, melyek 2280—2800 m

3 felszinüek és legyezöalakúak. A kamrák megtöltése és ürítése Hotopp-féle rendszer szerint történik szifonvezetékek alkalmazásával. A csatorna építésköltsége 30 millió frankba került. A kehli új kikötő. Két medenczéböl áli, melyeket 200 m. széles rakodótér valaszt el. A két medencze a Rajnával párvonalasan a Rajna és Kintzig közt terül el; szélessegük 100—110 m., hosszuk 3200 és 22U0 m. Vasút, rakodószinek, emelők vannak mellettük. Hamburg kikötője. Hamburg a tengertől 105 km.-re van az Elba mellett. Az árapály játéka itt 1'9 m. A nagy kotrómunkálatok megengedik, hogy a legnagyobb tengeri hajók eljussanak Hamburgig. 11 gözkotró működik jelenleg a folyóban és a kikötőben, hogy a bejárást biztosítsa. A legerősebb kotrók naponkint 3000 m

3-t kotorhatnak ki 12 m. mélységből. Evenkint 1-9—28 millió m'-t emelnek ki, melyet a mellékágak és partok feltöltésére használnak. Hamburg kikötője főként 1885-től kezdve nyert nagy fejlődést, midőn a város a német vámszövetségbe lépett. Számos medencze létesült, melyek a folyó két partján legyezőalakban terülnek szét és összesen mintegy 165 ha. nagyságúak" A partfalak hossza 16 5 km. és a rakodóterek 111 ha. nagyságúak. A kikötő szabad. A tengeri kikötőn kivül folyami kikötője is van Hamburgnak a folyó felsőbb szakaszán és a tengeri kikötő körül. Dagálykor itt a vízmélység 4—5 in., a vízfelszín 162 ha. és a kikötöpartok hossza 17.70'J m. 57 ha. rakodó felszínnel. Ezenkívül még számos csatorna, hajózó mellékág és rakodóhely van a városban úgy, hogy Hamburg kikötőjének vízfelszíne 456 ha., partjainak hossza 85 km. és rakodóhelyeinek nagysága 346 ha. Bréma és Bre'merhafen kikötője. Bréma is 1885-töl kezdve fejlődik, mikor a német Zollvereinba belépett. Kikötője a Weser jobbpartján van, 2000 m. hosszú és 120 m. széles nyilt medencze megfelelő partfalakkal és felszereléssel. Újabb medenczek vannak létesülöben. Az 5"8 m. járatú hajók juthatnak el Brémáig. Brémerhafen a Weser torkolatánál fekszik, Brémától 63'5 km -re. 3 zárt medenczéje van 22 3 ha. terjedelemben. Sem a medenczék, sem a bejáróik nem