Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,82 csak a tengeren mennek át ; ezek 1000—2000 t.-ásak. 2. A második csoportba azok a gőzhajók tartoznak, melyek a tenger és valamely belső kikötő közt bonyolítják le a forgalmat (pl. az Azovi tenger hajói). 3. A harmadik csoport hajói a tengeren és a belső hajózó úton egyaránt járnak. A kongresszus érdemleges dolgot nem határozott a tengeri vontatott hajók dolgában s csak azt a kívánalmat fejezte ki, hogy a tengerbe ömlő víziutakat legalább 3 m. mélyre készítsük. 7. A hajójavítók berendezése. Barbé beszámolója. A kongresszusra 4 jelentést adtak be. Howaldt, kiéli kereskedelmi tanácsos úszó dokkot ismertet, mely egy alúl elhelyezett, két keszonból összekötött pontonon nyugszik. E keszonok keresztlemezekkel vízhatlan részekre oszlanak, melyeket tengelyükben elhelyezett szivattyúmüvekkel üríthetnek ki. E vízhatlan részek külön-külön lejárókkal vizsgálhatók meg. A ponton egyensúlyáról és biztos állékonyságáról gondoskodva van. Az úszók kiürítése 50 perez és 2 óra közt változtatható. A dokk aczélból készül faburkolattal, melyet vászon és galvanizált bádog véd a fúró kagylók ellen. Az ily módon készült dokk minden tonna emelöképességére nyugati Európában 145 frk, keleti Európában 230 frk befektetés esik. Tiszta fémdokk költsége 65%-kal emelkedik nyugaton és 35%-kal keleten. Egy 3000 t. emelőképességű dokk évi üzemi költsége, 177 izben való használatot feltételezve, 26,000 frk-ot tesz ki. Az úszó dokk jó oldala a száraz dokk fölött az, hogy itt a használati költség (szivattyúzás) kis hajók esetén sokkal kevesebb, mint a száraz dokkban. Továbbá az úszó dokkba jutó hajók hossza nincs úgy elhatárolva, mint a száraz dokk esetén, melynek hossza szigorúan megszabja a beleférő hajó hosszát. A javítások s főként a festés könnyebb és jobb világítás mellett történhetik, mint a száraz dokkban. Végül az úszó dokk olcsóbb. Csakis a hajók biztossága nagyobb a száraz dokkban, bár az úszó dokkban feldűlő hajó kevesebb kárral jár, mint a száraz dokkban levő. Rudloff bremerhaveni műszaki tanácsos az úszó és száraz dokk jó és rossz oldalait hasonlítja össze és a bremerhaveni Kaiser-dokkot írja le. Azt tartja, hogy az úszó dokk nem mindig olcsóbb, mint a száraz. A száraz dokk jóformán örökidőkre tart, míg az úszó legfölebb 50 évig. A száraz dokk biztosabb. Fenntartás-költsége alig van, míg az úszó dokkot minduntalan festeni, javítani kell. De az úszó dokk készítése könnyebb és gyorsabb, mert 3-szor, 4-szerte kevesebb idö alatt elkészül, mint a száraz dokk ; szivattyúzása annál kevesebb, minél kisebb a belejutó hajó, inig a száraz dokkban annál többet kell szivattyúzni, minél kisebb hajót javítunk. Ahol az alapozás nem okoz nehézséget, ott a száraz dokk ajánlatosabb. A bremerhaveni száraz Kaiserdokk kihasználható hossza 226 m. ; középszélessége az 1/

4 hajlású ellenfalak között 28 m. ; a küszöb 9-2 m.-re van a kisvíz alatt, 10'76 m.-re a nagyvíz alatt. A legnagyobb hajók befogadására alkalmas. Úszóhajó zárja el a bejárót. 4 szivattyú távolítja el a vizet a dokkból, melyek egyenkint 4 3 m

s-t emelnek mperczenkint. Desprez franczia mérnök szerint a hajójavítókat egymástól távol kell helyezni, szétszórtan a kikötőben. De Marseille-ben egy helyen konczentrálva, Havre-ban csak két csoportba osztva vannak. Táblázatban adja meg a franczia száraz dokkok méreteit. Leírja a dokkzsilip elzáró hajóját, a dokkok alakját, lépcső oldalfalukat, félkörben végződésüket, melyet nem tart jónak, mert az egyenes falban végződök könynyebben meghosszabbíthatók. A dokkfenék domború legyen s a folyókák a két oldalfal