Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

7 A felső Odera szabályozása. Az Oderának Boroszló fölötti szakaszát egészen Kosel-ig 1891—97. években szabályozták összesen 28,910.000 frk költséggel, hogy a sziléziai szén az alsó vidékekre juthasson. Ez összegből 3,054.000 frkot a koseli kikötőre, 18,500.000 frkot a felső Odera csatornázására, 1,106.000 frkot a Brieg és Oblau melletti zsilipekre, 6,250.000 frkot a Boroszló melletti oldalcsatornára fordítottak. Az új hajózó úton 55 m. hosszú, 8'2 m. széles és 2 m., illetőleg kisvíznél 1*5 m. bemerülésii hajók közlekednek. A csatornázott folyószakasz 78 km. 12 kamrazsilip van rajta Г75—2'60 m. eséssel és 43—8-5 km. hosszú bögékkel. A kamrák szélessége 9'6 m., hasznos hossza 55 m. A folyó hosszát 5 átmetszéssel igazították. A Dortmund—Ems-csatorna. Ez a csatorna a westphaliai rajnai széntelepeket köti össze az Északi tengerrel és a Bajna-Elba tervezett csatorna egyik részét alkotja. Dortmundtól a tengerig 272 km. hosszú a hajózó út, melyből az alsó 3 km. szakaszon az Ems szabályozás nélkül hajózható volt; e vízi úthoz számít még 11 km., mely a münsteri nagy bögének Herne-ig való meghosszabbítása úgy, hogy az egész újonnan alkotott hajóút 252 km. hosszú. Az első 15'7 km. hosszú böge, mely a dortmundi kikötőből indul ki, Heinrichenburgnál végződik, hol 14 m. esés van, melyet hajóemelővel győznek le. A csatorna néhány böge után az Ems völgyébe száll le, majd a vízi út a csatornázott Emsben nyer folytatást. Az összes esés a dortmundi bögéböl addig a pontig, hol az Ems csatornázás nélkül hajózható, 69-85 m., melyből 14 m. a heinrichenburgi hajóemelöre jut, a többi 54'85 m. pedig 16 zsilipen oszlik meg. Ezenkívül Emden-nél a tengerben még 3 zsilip van, melyek a kikötő víznivóját szabályozzák. A csatorna 18 m. fenékszélességü 2-5 m. vízmélységben és 30 m. széles a víz szinében. Körívekben kiszélesedik a csatorna. Az Ems folyó fölött a zsilipek 8'2 in. szélesek 67 m. hasznosítható hosszúsággal. Hanecken alul 165 m. hosszú és 10 m. széles zsilipek vannak. Ez alsó szakaszon hajóvonatokban történik a közlekedés vontatógözösökkel. A megtett kísérletek azt mutatták, hogy óránkinti 5 km. a legkedvezőbb sebesség az 1'75 m. bemerülésü és 4 km. a 2 km. bemerülésü hajókra. A heinrichenburgi bajóemelö 600 tonnás hajókat emelhet; nagy vaskamra, melynek hossza 70 m., szélessége 8-6 m. és vízmélysége 2-5 m. A vaskamrát 5 úszó tartja, melyek felnyomó ereje 3000 tonna, mely a vízzel telt kamara és felszerelésének súlyával egyenlő. Minden úszó 8'3 m. átmérőjű, 10-275 m. magas henger, melyhez gömbszeletvégzödések csatlakoznak úgy, hogy az úszó teljes hossza 13 m. Az úszók 9'2 m. átmérőjű, 30 m. mély kutakban mozognak. Az emelő mozgómagassága rendesen csak 14 m., de 16 m. útat is be lehet vele járni, ha a felső bögében a víz maximumra emelkedik. A mozgató erő a víz ; leszálláskor a felső bögéböl kevés víztöbbletet eresztenek a kamrába oly módon, hogy kissé mélyebbre állítják víznivóját a felső bögéénél; főlszálláskor pedig a kamra víznivója áll fölebb az alsó böge nívójánál s így a kamrát a víz kieresztésével megkönnyítik. A föl- és leszállást 4 függőleges csavarrúd (24 m. hosszú és 0'28 m. átmérőjű) szabályozza, melyeket gözdinamók mozgatnak. Az egész berendezés 3,125.000 frkba került. A hosszú bögék biztossági kapúkkal látvák el, melyek részekre osztják a szakaszt s arra szolgálnak, hogy javításkor, vagy baj esetén ne kelljen az egész bogét kiüríteni. A hajóút mentén a legfontosabb kikötök: Dortmund, Hardenberg, Münster és Emden.