Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

« A Kiéli csatorna a legnagyobb tengeri hajók számára készült. A többi csatornákon 55—65 m. hosszú, 8-2 m. széles, 2 m. bemerülésü, vagyis 600 tonnás hajók mehetnek. Számos folyami kikötő létesült, vagy nyert bővülést, így Ruhrort, Duisburg, Hamburg, Mannheim, Köln, Cosel, Dortmund, Kehl stb. A német hajózó utak összes forgalma 1875-ben 19,600.000 tonna volt, 1895-ben már 45,280.000 tonna. 1875-ben az összes forgalom 79°/

0-a vasúton, 21°/

0-a vízi uton történt; 1898-ban 75% esett a vasutakra és 25°/o a hajózásra, bár a vasutak hossza megkétszereződött, míg a vízi utak hossza majdnem állandó maradt, de rajta tetemes javulások létesültek. Ezenkívül tervben van még 486 millió frank értékű új hajózó út, közte a Rajna—Elba-csatorna, a berlin—stettini hajóút, az Odera—Visztula-csatorna, az Odera—Spree-csatorna és az alsó Odera szabályozása. A Vilmos-császár csatorna. Régóta foglalkoztak oly csatorna eszméjével, mely lehetővé tegye a hajóknak, hogy Jutland megkerülése nélkül jussanak az Északi tengerből a Baltiba. Több kisebb csatorna után a schleswig-holsteini háború befejeztével elhatározták a nagy csatorna tanulmányozását. Az 1886. máj. 16-iki törvény 195 millió frk költséggel elhatározta az építést. 1887. jún. 3-án I. Vilmos letette a csatorna alapkövét és 1895. jún. 25-én II. Vilmos megnyitotta a kész müvet. A csatorna, mely az Elba torkolatát a kiéli öböllel köti össze, 93 65 km. hosszú és legalább 9 m. mély a tenger középnivója alatt. A fenékszélesség 22 m. az egyenes szakaszokban és a 2500 m.-nél nagyobb sugarú kanyarulatokban, de fokozatosan bővül a kisebb sugaraknál s 1000 m. sugárnál már 16 m. bővülést nyer. A csatorna-lejtök a középvíz nívójától lefelé 2 m. mélységben, fölfelé 1 m. magasságig kővel burkolvák. 6'17 m. mélységben a csatornaszélesség 36 m., úgy, hogy két nagy Balti tengeri hajó keresztezheti egymást. A nagyobb hajók számára mintegy 12—12 km. távolságban 7 kitérő medencze van 60 m. fenékszélességgel és 600 m. hosszúsággal, melyet 1000 m.-re fognak nagyobbítani. A csatorna mindkét végén kettős kamarazsilip van 25 m. nyílással és 150 m. hasznosítható hosszúsággal. Mindkét zsilipnél két pár kapút alkalmaztak a dagálynak és apálynak megfelelően. Ezenkívül a kamrák közepén még két pár kapú van az áramlatok visszatartására, hogy a külső kapúk csöndes vízben betehetők legyenek. Az összes kapúkat, melyek mind vasból készültek, víznyomás mozgatja. A csatornán 2 fix és 4 forgóhíd van, melyek közül 5-ön vasút vezet át. A viczinális utak részére 13 kompot létesítettek a csatornán. A íix-hídak alsó éle a középen 42 m.-re van a középvíz nivója fölött. A csatorna költségei a következők : 1. Földmunka (83 millió m

s) 95,854.000 frk; 2. Partbiztosítás 17,227.000 frk; 3. Kikötök és zsilipek 35,030,000 frk; 4. Hidak 10,740.000 frk; összesen 158,851.000 frk. A tanulmányi és mellékköltségekkel együtt a teljes összeg nem haladja meg az előirányzott 195 millió frankot. A csatorna forgalma 1896-ban meghaladta az 1,751.000 tonnát, 1898-ban 3,009.000 tonna, 1899-ben 3,451.000 tonna volt. A csatornavám 1896-ban 1,218.875 frk, 1898-ban 1,985.875 frk volt, mikor is még évi 540.500 frk deficzit mutatkozott a bevétel és kiadás között. A csatornán a kisebb hajók 8 ó. 48 p., a legkisebbek 12—14 óra alatt jutnak keresztül.