Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,62 A kamra megtöltése és ürítése az ellenfalakba elhelyezett vízvezetékek (melyek szélessége 22 m., magassága 2 5 m.) segítségével történik; e vezetékek metszete 5'0i m

a. Egysereg nyíláson át közlekednek a kamrával és l-8 m. átmérőjű kutak segítségével közlekednek mindkét bögével. A kútnyílásokat hengeres tiltó zárja el. Akamra megtöltése és ürítése 9 perez alatt megtörténik. A munkálatokhoz 1899 október második felében kezdtek hozzá és 1902-ben végezték be. A költségek 1,967.358 29 frkra rúgnak. Míg azelőtt a hajók összetorlódtak a port-à-1'anglais-i zsilipnél, ma a helyzet az új zsilip következtében már teljesen megváltozott, A hajóknak nem kell várakozniok. A zsilipkezelés gyorsabbá lett, de a vontató eszközök tökéletesbülése és a hajósok ügyességének fokozódása is nagyban hozzájárult a sikerhez. Azonkívül a hajóvonatok érkezéséről a zsilipörök telefonos értesítést kapnak s e körülmény nagyban elősegíti, hogy a vonat befogadására előkészüljenek. A gátnál létesült vízesésnek hidroelektrikus munkává átváltoztatása megkönnyíti a kapúk kezelését, a kamra megtöltését, a hajók ki- és bemenetelét stb. 15. Fgyenesfalú gátak. (Barrages à parements rectilignes). Irta : Gustave Cadart. A víztartó gátak elméletét Maurice Jjévy, Chigot, Pelletrau, Barbet, Ruffieux stb. fejtették ki. Pelletreau mutatta ki, hogy a nyomás középpontjának minden vízszintes metszetben a belső harmadba kell jutnia mind üres, mind telt medencze esetén, ha a gátat húzásra igénybe venni nem akarjuk. Ö volt, aki a háromszögalakú gátprofilra a figyelmet felhívta. Maurice Lévy bizonyította be, hogy a nyomások eloszlása a trapez-törvény szerint a háromszögű profilra szigorúan helyes és más profilra annál inkább megközelíti a helyességet, minél közelebb van az alak a háromszöghöz. 0 mutatta ki először azt is, hogy a függőleges nyomásnak a vízfelöli faloldalra felszín-egységenkint telt medencze esetén nem szabad kisebbnek lennie, mint ugyanott a víz statikus nyomásának, ha a víznek a falazatba hatolását és felnyomását elkerülni akarjuk. De sem a háromszögű, sem a víz nívójában elmetszett trapezprofilú gátalak, melyet a legtöbb tanulmányozó vizsgálat alá vett, a gyakorlatban nem valósítható meg, kivéve néhány bukógátesetet, mert a gátnak rendesen a vízszín fölé érő toldalékának kell lennie. Cadart ezt a gyakorlati gátalakot veszi vizsgálat alá. Mindenekelőtt kimutatja, hogy az ily víz fölé érő koronával megtoldott háromszögletű profilú és a víz felöl merőleges falú gátban üres medencze esetén a nyomásvonal kiesik a belső harmadból, ha csak nagyon kis magasságú gáttal nincs dolgunk. És így a vízfelöli oldalnak egy csekély hajlást kell adnunk, hogy üres medencze esetén a gátban huzó igénybevétel ne lépjen föl. így tehát Cadart szerint a gátnak oly alakot adjunk, melynek vízfelöli oldala gyöngébben, ellentett oldala erösebben hajlott; a külső és belső faloldal síkokat állapít meg, melyek egymást a víznivóban metszik. A Cadart-féle gáttipus is háromszög, de a melynek vízfelöli oldala nem merőleges ; e háromszög tetejébe aztán a víz fölé érö korona jön, melynek vizfelöli oldala függőleges, ellentett oldala egy darabig szintén függőleges, de aztán érintőlegesen hajlik a külső gátlaphoz.