Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

Cadart megállapítja a külső és belső faloldal hajlását különböző esetekre s oly képleteket ad, melyekkel a gátproíil könnyen számítható. lö. A malter szétbomlása mészszulfátos vízben. (Décomposition des mortiers par les eaux chargées de sulfate de chaux). Irta : J. Bied. Hogy a tengervíz megtámadja a maltert, régen ismert és tanulmányozott dolog. De eddig még nem vették vizsgálat alá, hogy a mészszulfátos édesvíznek is bontó hatása van a malterre. A mészszulfátos édes víz hatása erőteljesebb a tengervizénél, mely 6 ezredrész magnézium-szulfátot tartalmaz. Az édesviz hatását fokozza, hogy benne a falazatokon nem létesül algákból és kagylószemcsékböl védőréteg, mely a tengeri építményeket a romlástól megóvja. Még rombolóbb a hatás, ha a napsugár az építmény oldalán gyors párolgást okoz s ott a mészszulfátos sók lerakódhatnak. Bied több példát hoz föl, melyek azt mutatják, hogy gipszes talajban, vagy mészszulfátos vízben épült falazatok malterja hamar tönkre ment. A vegyi elemzés mindig kimutatta a mészszulfát jelenlétét. Eddig még nem ismernek olyan hidraulikus kötöszert, melyet a mészszulfát meg ne támadna. Még legjobban tart az egy rész czementböl és 2 rész hidrátalanított agyagból készült keverék. Az építkezések alkalmával ezért szorgosan kell ügyelnünk, hogy a mjszszulfitos víz a maltert ne érje. 17. A salak-czenieuttel és portlaiid-czementtel készült malter és betou térfogata. (Essais comparatifs de rendement de mortiers et bétons avec ciments de laitiers et ciments portlands). Irta : Mercier. Mercier részletesen leírja a czement- és homok-fajokat, melyeket a malterkészítéshez és a kavicsot, melyet a betonkészítéshez használtak. Egy m

3 homokra 300 kg. czementet véve l-05—

Г06 m

3 maltert nyertek, míg 1 m

3 homokra 550 kg. czementet véve 1*2 m

3 malter állott elő. 055 m

s malter és 08 m

s kavics keveréke l-05—103 m

3 betont adott. A különböző czementfajokkal tett kísérleteket a szerző táblázatban közli. 18. Folyóiratok szemléje. (Compte rendu des périodiques). Kísérletek a Pitot-csôvel és Wóltmann-szárnynyal. (Annales des Mines, 1902.) Vasbeton-víztartó. (Le ciment, 1902.) Légnyomásos alapozás. (Revue technique, 1902.) A IX. nemzetközi hajózó kongresszus Düsseldorfban. (Le Génie civil, 1802.) A tengermelléki Szajna. (U. о.) A kiéli új hajójavító. (Nouvelles Annales de la Construction, 1902.) A csatornák és vasutak New-York államban. (Revue politique et parlementaire, 1902.) A víz mozgása vezetékekben. (Zeitschrift für Architektur und Ingenieurwesen 1902.) A trass befolyása a malterre és betonra. (Oesterr. Wochenschrift für den öff. Baudienst, 1902.) A IX. nemzetközi hajózó kongresszzus Düsseldorfban. (Cen-