Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

1901. ELSŐ ÉVNEGYED. 1. Németország közmunkái az 1900. évi világ-kiállításon. (Les travaux publics de l'Allemagne à l'exposition universelle de 1900.) írta : De Dartein. Németország kiváló haladását a közmunkák terén a vas- és czementtermelês óriási megnövekedése mutatja. 1888-tól 1898-ig az évi vastermelés 4,337.421 tonnáról 7,402.717 tonnára, a czementtermelês 7,950.000 tonnáról 14,700.000 tonnára emelkedett. Főként a közlekedő utak nyertek nagyobb kiterjedést. Kiváló fejlődést mutat a belső hajózás, a tengeri hajózás s a velők kapcsolatos mindennemű munkálat. A tengeri kikötő-forgalom nagyságát 1875., 1890. és 1898. években Németország főbb kikötőiről a kővetkező táblázat mutatja : Kikötő neve 1875. 1890. 1898. tonna tonna tonna Königsberg 785.637 899.573 1,171.117 Danzig ... 821.788 939.932 1,442.231 Lübeck 825.525 1,482.464 1,762.303 Stettin ... .„ — 2,042.937 3,178.717 Bréma ... 1,040.179 2,265.388 3,624.388 Hamburg 2,720.966 7,519.296 12,258.922 Hamburg rohamos fejlődésével a kontinentális Európa első és a világ 3-ik, 4-ik kikötőjévé vált. A folyótorkolati kikötök sokat szenvednek a jégtől s ezért újabban egész jégtörő flottát építettek erős gőzhajókból, melyek szabaddá teszik az utat a tengerig. A legjelentősebb haladás a belső hajózásban van. 1866 előtt kevés csatorna és rossz karban tartott folyók alig engedtek valami vízi forgalmat. Először a folyókat szabályozták, csatornázták, hogy a hajózás számára a kellő mélység előálljon. 1889-től kezdve pedig nagyszámú csatorna létesült. A Vilmos császár- vagy Kiéli csatorna az Északi és Balti tengert köti össze. A Dortmund-Ems-csatorna Westphaliát kapcsolja Brémához. Az Elba—Trave-csatorna Lübecket Hamburggal és az Északi tengerrel köti össze. Az Odera csatornázása Szilézia szenének utat nyitott az ország belsejébe és a tengerhez.