Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

52 A középsebességet pedig a HI = Ь

г U

2 képlet fejezi ki. Ez alapképletek segítségével egy példán mutatja be Poisson a kisvízi meder vonalozásának kitűzését. 2. Kísérletek a vasbetonnal. (Expériences sur le ciment armé.) írta- Breuillé. Általában az a fölfogás, hogy a czement nem támadja meg a vasat és hogy a vasbeton nem szenved a víztől. Ebben a dologban La Chainette-ben kísérletek történtek, melyekből kisült, hogy a vasnak a czementtel való érintkező felszínén sók keletkeznek, melyek a vas és beton összetartását előidézik. Ez összetartás idővel növekszik. De ha hosszú ideig víz hatásának teszszük ki a vasbetont, akkor a két test érintkezéshelyén létesült sóréteg feloldódik s a vas és beton összetartása megszűnik. 3. A földtöltések tömése. (Le corroyage des digues en terre.) Irta: Galliot. Hogy valamely töltés tömött, vízhatlan legyen, 2/

3-részben finom homok, Vs részben agyag keverékének kell lennie. Régebben sulykolással tömték a töltéseket, majd kordéval és lóval járatták, mi sokkal jobb és olcsóbb eljárás. Újabban mekánikai motorral hajtott hengereket használnak a tömésre s ez eljárás gyors, olcsó és jó. Vannak elektromos, gőz- és petróleumhajtotta tömöhengerek. Galliot részletesen leírja e háromféle tömöhengert s összehasonlítja a költségeket. Végül azt az eredményt hozza le, hogy a petroleummótoros henger a legolcsóbb. 4. Mekánikai vontatás a Nivernais-csatorua osztőbögéjében. (Canal du Nivernais. Établissement du tonnage mécanique dans le bief de partage.) írta : Mazoyer. A Nivernais-csatorna osztóbögéje a baye-i (a Loire lejtője) és a port-brûlé-i (a Szajna lejtője) zsilipek közt 4500 m. hosszú, melyből 3440 m. mély bevágás és tunnel, hol a csatorna szűkített, egy hajóra szolgáló szelvényű, meredek, falazott, vagy sziklába vágott oldalakkal. A szelvény nagysága itt 12—13 m

2 s a vontató út mellette csak gyalogosok számára készült. Állatokkal nem szabad vontatni. E körülmény nagyban hátráltatja a közlekedést. Ezért mekánikai vontatást rendeztek be. Mindenekelőtt meghatározták a hajó ellenállását 1, 2, 3 hajóból álló vonat esetén 2'3 m. és Г63 m. vízmélység mellett. Két tényezőt kellett itt meghatározniok : 1. a vontatás sebességét ; 2. a vontatóerő nagyságát az elfogadott sebesség mellett. A vontatás sebességének megállapítása a közlekedő hajók számának függvénye. Az utolsó 5 év adatai szerint naponkint a két irányból közlekedő hajók száma 3 51.