Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

33 1. A jonage-i vízimü. Ez a Rhône vizét hasznosítja oly czélból, hogy Lyon városa részére 15—20.000 lóerőt szolgáltasson. Kisvízkor az esés 12 m., nagy vízkor 8'5 m. ; de míg kisvízkor 100 m

3, nagyvízkor 150 m

3 vizet hasznosítanak úgy, hogy 12.000, illetőleg 12 750 lóerő állana rendelkezésre a turbinák tengelyén. De a valóságban 16—20.000 lóerőt állítanak elő, mert a kivezető csatornának 160 ha. terjedelmű rezervoárja van, mely kisebb eröfogyasztáskor a fölös vizet tározza, hogy néhány órán át aztán, mikor a fogyasztás maximum, több vizet tudjon szolgáltatni. A vízhozó csatornák hossza 18'875 km. A csatorna fenékszélessége 100 m. A gépház a csatornában pilléreken nyugszik, melyek a turbinakamrákat elválasztják; a gépház 12 m. széles és 145 m. hosszú. 3 excitator-turbina (egyenkint 250 lóerővel) és 16 generátor dinamó-turbina (egyenkint 1250 lóerővel) van. A turbinák függőleges tengelyükkel olaj fürdőben vannak felfüggesztve oly módon, hogy az olaj nyomása ellensúlyozza súlyukat; három lapátkoronájuk van, csonkakúpos készülékben hengertiltókkal szabályozva A szabályozást nagy pontossággal olajnyomású szervomotorok végzik. A turbinák függőleges tengelyére van reákészítve a dinamó. A dinamók 3 fázisú (50 periódusú), 3500 volt-feszültségü áramot termelnek. A munkálatot közérdekűnek nyilvánította a törvényhozás. 1894-ben kezdtek az építkezéshez és 1898-ban végezték be. De a vízkivételi művön még most is végeznek pótló munkát. A költségek eddig 40,000.000 frkra rúgnak, de 50 millióra fognak a pótló munkákkal emelkedni. Lyon városa 100.000 lámpát világításra és 7000 lóerőt ipari használatra rendezett be ez ideig. Az évi bevétel folytonosan emelkedő; 1900-ban már 1,490.450 frk volt a tiszta haszon s nemsokára 2 millióra fog emelkedni, mi a befektetett töke 4%-os kamata. Remény van a bevételek még erőteljesebb fokozására. Először a vállalat megindulásakor csakis motorikus eröhasználat volt a czél. Átlag mintegy 500 frk évi bért számítottak lóerönkint. Tényleg a kisebb, 1/

l

0 lóerőig terjedő használatokért lóerö-óránkint 21 centime-ot, az 50 lóerősökért 7 centime-ot fizetnekA világítás ára 6

x/

2—

5

г/

2 centime hektowattóránkint. 2. Genf város ipari szolgálata. A Genf városi ipari szolgálat körébe két vízi mű tartozik : a Coulouvrenière- és a Ghevres-telep. A couloHvrenière-i vízi mű nem elektromosságot fejleszt, hanem víznyomást állít elö s ily módon termel energiát. A telep 1883 táján épült 10 millió frk költséggel. Két vízvezetéki hálózata van a városnak: alacsony (40 m.-es) és magas (140 m.-es) nyomású. A két vezeték hossza 240 km. és 3000 lóerőt oszt szét. 1 m

3 víz ára ipari mozgató erő czéljaira 2-6—4 5 centimebe kerül. Maga a telep a Rhone bal ágában 20 drb, függőleges tengelyű turbinából (egyenkint 210 lóerővel) áll, melyek szívó-nyomó szivattyúkat mozgatnak. 1883-ban, mikor a telep készült, az elektroteknika még nagyon fejletlen volt s ezért határozták el az energiának víznyomás alakjában való szétosztását. Ma már ez a mód kényelmetlen és költséges. Az energiaszükséglet fokozódásával egy új telep létesítése vált szükségessé. Ezért 1893-tól 1898-ig megépítették a Ctówe,«-telepet, mely villamos energiát termel. A telep a Rhûne-on, az Arve beömlése alatt, Vernier mellett van. Áll egy nagy gátból, melyet 6 drb 10 m széles vas zsiliptábla alkot. A zsilipnyílásokat 3 m. széles pillérek választják el. Ezenkívül egy 137 m. hosszú elválasztó töltés, gépház és tartozékai egészítik ki a müvet. Vízügyi Közlemények. XXII. 3