Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

34 A 75 m. hosszú gát betonfenéken nyugszik. E fenék 16 m. széles és 1-1 m. vastag. A zsiliptáblákat csörlőkkel kezelik kezelöhídról, A turbinák száma 58, melyek közül 3 ekszczitatórius és a többi generátor dinamó czéljaira szolgáló ; az előbbiek 150, az utóbbiak 1000 lóerejüek. A. víz bukása kisvízkor 8'5 m., nagyvízkor 4-3 m. E nagy esésváltozás mellett is körülbelül állandó mennyiségű energiatermelés szükséges. E feladatot úgy oldották meg, hogy a teljes esést két emeletre osztották meg a vízszín különböző állapotához képest. Minden függőleges turbinatengely két turbinát hord egymás alatt. Az alsó csakis kisvízkor jár 8'5 m. esés mellett és 1200 lóerőt termel. A másik, felső turbina árvízkor jár és 4 3 m. eséssel 800 lóerőt ad. Mindkét esetben a turbinák fordulatszáma állandó. A vízmennyiség 11—2P5 m

3 közt változik. A turbinák szabályozása nagy pontossággal történik úgy, hogy ha pl. hirtelen 300 lóerönyi ellenállás-változás van, a fordulatszám csak 3%-nyit változik néhány másodperczig s aztán a rendes sebesség áll elő. A dinamók egy- és kétfázisú váltakozó áramot tudnak termelni. Genf városa részére földalatti, a vidék részére földfeletti vezeték viszi az áramot. A vezetékhálózat hossza 1900 jan. 1-én 157.492 m. volt. 1899-ben 5000 lóerőt elektrokémiai czélra, 4500 lóerőt ipari és világító czélra, 1850 lóerőt különböző mozgató czélra. 1 kilowattóra 0 0047 frkba került (nem számítva a kamatot és amortizácziót) ; az eladási ár 0-0186 frk volt. A telep költsége 8-5 millió frkra rúgott, az évi haszon 1900-ban 435.700 frk, vagyis a töke több mint 5°/o-a. A villamos energia kihasználása folyton emelkedőben van. Világításra 8 cent., ipari czélokra 8—25 cent. a hektowattóra ára, vagyis lóeröévenkint 150—750 frk. Genf város ipari szolgálata reméli, hogy befektetései után rövid idö múlva 7V

a% hasznot fog húzni. Sőt rövid időn belül létesülni fog még egy vizimü Chèvres alatt, a franczia határ közelében. A vizi erő kihasználásának ez a rohamos fejlődése mutatja, hogy a 70—80.000 lakójú Genf mily nagy mértékben iparos város. 3. Elektrokémiai telepek az Alpok vidékén. A legtöbb ily telep csak mérsékelt vízmennyiséggel dolgozik és főként kalcziumkarbidot állít elő. A kalcziumkarb

:dgyártást újabban a túltermelés miatt válság érte ; némely más gyárak is veszteséggel működtek; egyik-másik telep félbenhagyta a munkát. Mégis újabb telepek létesülnek, a nélkül, hogy az energia felhasználásának módjáról egyelőre gondoskodnának. E telepek közül alább ismertet néhányat a szerző. 4. Giffre folyó telepe. A Pont du Risse-telep a Giffre 71 m. esését használja ki. 8 hó alatt 7 m

3-en fölüli a vízmennyiség, melyből maximumban 13 m

3-t használnak föl. De a vízmennyiség 5 m

3-re is leszáll. 8 turbina van, egyenkint 1100 lóerővel és 6 turbina 12—200 lóerővel. Kizárólag kalcziumkarbidot termelnek. 5. Az Arve folyó telepei. Az Arve a Mont-Blanc jégmezőiből táplálkozik. Kisvízi hozománya és esése jelentékeny. A Servoznál kivett víz két vizi müvet táplál ; a felső vizi mü Chatelardnál a Paris—

Lyon—Méditerranée vasúté, az alsó nagyobb telep Chèdde-nél egy külön társulaté. Most Chédde-nél elektrokémiai czélokra használják a vizi erőt, de tervben van, hogy Fayettöl Chamonixig elektromos úton vasútat vontatnak vele. A vízkivételi hely Servoz községnél van. A 9—10 m

3 vizet nagyméretű (5'50/6 00 m.) négyszögletű tunnelen vezetik, hol megtisztul, innen kisebb tunnel (2-25/2-50) a felső bukáshoz viszi a vizet, hol 39 m.-t hasznosítanak 4, egyenkint 325 lóerős turbinával 4 drb 1 m. átmérőjű csővezetéken. Ez a felső telep a Paris—

Lyon—Méditerranée vasút tulajdona. A víz ezután nyílt vezetéken