Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,153 úgy, hogy a vízfölösleget, valamint a halastó elkészültéig az összes vizet a városi csatornába kellett vezetni, a melybe való beömlés 75 m. tengerszín feletti vízmagasságot (vagyis 13 m. talajszín fölötti magasságot, mely 17 m.-re van az eredeti kiömlés magasságától) követelt. A csőnek 75'0 m. magasságig való meghosszabbításával elérhették volna ezt az eredményt, de a kiálló, magas csöoszlopot el akarták kerülni, hogy csak földalatti müvei legyen dolguk. Ezért a kiömlő nyíláshoz közel 57-49 magasságban oldalvezetéket alkalmaztak, mely csappal volt elzárható, a cső felső részét pedig 58 04 m. magasságban lappal zárták el, melyre manométert helyeztek. Ha az oldalcsö csapját fokozatosan elzárták, a. nyomás emelkedett s a nyomásmutató 75 m. magasságnak megfelelő nyomást mutatott; ekkor a víz a csatornába volt vezethető. Az alkalmazott készülék megengedte, hogy különböző nyomómagasságok mellett megmérjék a kifolyó vízmennyiséget. Amint az oldalcsö csapját fokozatosan elzárták, a nyomás emelkedett s a vízmennyiség csökkent. A manométer mérte nyomómagasságot és a kifolyó vízmennyiséget grafikonban állítva össze, egy egyenest kaptak összefüggésül, mely igazolta azt a törvényt, hogy a víz folyássebessége a homokban a víznyomással arányos. Ha ez egyenest meghosszabbítjuk addig a magasságig, melyben a vízmennyiség 0-ra redukálódik, akkor 89 m. tengerszínfeletti magasságot kapunk. És körülbelül ez az a magasság, melyben a vízhozó zöld homokréteg Champagne-ban fölszínre kerül. A kifolyó Q víztömeg (1.-ben) és а с piezométeres nyomómagasság közt a következő az összefüggés : Q = 2-l (89-c). Az ártézi kút költségei kerek 1 millió frkra rúgnak. 4. A kiterjeszkedés liatása a íálazott műtárgyakban, viaduktokban és völgyzáró gátakban. (Étude sur les effets de la dilatation dans les ouvrages d'art en maçonnerie viaducs et barragesréservoirs.) írta: Bouffet. A falazatoknak a hőmérséklet következtében való kiterjeszkedése nem elhanyagolható tényező. Bouniceau kísérletei (1. az Annales 18f>3-ik évfolyamát) szerint a portlandczement-malter kiterjedés-együtthatója llool2.10"

6. Ugyanez az aczél kiterjedés-együtthatója is. A czementbetoné 14.10'

6. így tehát egy 30 m. széles betontest, mely két szélén vastag szilárd ellenfalakat hord, mint ez a kamrazsilipek esetén fordul elő, 10°-nyi hösülyedés következtében 4 mm. széles hosszanti repedést mutathat. A hőmérséklet emelkedése ellenkezőleg az anyag összezúzódását okozhatja. Ki lehet mutatni, hogy a hőmérséklet okozta nyomás P nagysága független az anyag hosszúságától s arányos a keresztmetszettel. На О a keresztmetszet, A a kiterjedés-együtthatója, E a rugalmassági modulus és dO a hőmérsékletváltozás, P = Li. E. Д. dö. Ha E= 1 X 10® és Д= 10 X 10"

6= 10 5 és Li helyett О X 10

4-et veszünk, vagyis a keresztmetszetet cm

3-ben fejezzük ki, P = dö. Tehát l°-nyi höemelkedéssel 1 kg. lesz a nyomás cm

2-kint; 20°-nál 20 kg. A szerző a hőmérséklet okozta változást több viadukton észlelte és ez észleleteit közreadja. Azonban az ily műtárgyakban fellépő repedések könyen nyilvántarthatok, megfigyelhetők, hatásuk mérlegelhető. Egészen más az eset a völgyzáró-gátakban. A víz