Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

14 A felső Odera a forrásától Boroszlóig, a középső Odera Boroszlótől a Wartheig (Küstrinig), az alsó Odera Küstrintöl Schwedtig tart. Az Odera hajózható részének talaja megegyezik az Elba-vidék geologiai alakulatával. Az egész német síkság a jégkorszak jelenségeinek hatása alatt létesült ; vándoranyagok borították be a síkságot a hegyek tövéig, kavicsot, homokokat, márgát hagyva hátra nagy sziklatömegekkel vegyesen, melyek a Skandináv félsziget szikláiból valók. E felszíni réteg alatt harmadkori rétegek terülnek el, melyek csak ritkán ütődnek felszínre. Ezért az Odera medre nem sokban különbözik az Elbáétól. A felső Odera homok-kavics rakományba ágyazta be medrét; a középső Oderában a kavics mindinkább ritkul; az alsó Oderában a homok finomul és agyagos részekkel keveredik. A partok homok és agyag keverékéből állanak. Az Odera medre még kanyargósabb, mint az Elbáé. A felső Odera kisvízi mederszélessége (a partok távola) 50—220 m. ; a középsőé 90—350 m., az alsóé 100—375 m. A felső Odera esése 0"237—0'349 m. km.-kint, a középsőé 0'279—0301 m., az alsóé 0-192—0'0i8 m. A kisvízi hozomány felülről lefelé növekedik; a felső Oderán 3'4—27 m

3, a középsőn 30—100 m

3, az alsón 170—190 m

8. A nagyvíztömeg a felső Oderán 1750—2300 m

3, a középsőn 2450—1800 m

3, az alsón 2500 —2600 m

3. A kis- és nagyvizek járása az Oderán az Elbáéhoz hasonló. Tavaszszal vannak az árvizek s aztán nyár végén augusztusban és szeptemberben a kisvizek. A nyári árvizek ritkábbak, mint az Elbán. Az Odera szabályozása Sziléziának Nagy Frigyestől való meghódításával kezdődik. De csak jelentéktelen partbiztosítások történtek. Csak 1844—1848 közt kezdtek rendszeres szabályozáshoz, hogy mindenütt legalább 1 m. mélységet állítsanak elő a közép kisvíz alatt a meder összeszorításával. Ezt a czélt akarják jelenleg is elérni és biztosítani. 1888-ban hozzá kezdtek a felső Odera 80 km. hosszú szakaszának csatornázásához Kosel és a glatzi Neisse között Itt mozgógátak biztosítják a 2 m. vízmélységet. 1898-ban lett készen a csatornázó munkálat. Az Odera szabályozása a Neisse-tól lefelé történt ; itt a medret rözsemüvekkel szorították össze. A kisvízi mederszélesség a Neisse-nél 40 m., Küstrinnél 132 m. 1859 óta 1897-ig 27 millió frkot fektettek be az Odera hajózhatóvá tételébe. Hogy minő állapotban volt az Odera vízmélység dolgában 1842 előtt, arról pontos adatok nincsenek. Csak az ismeretes, hogy 1856-ban az első gőzhajó, mely 0'47 m. mély járatú volt, alig tudott átjutni a folyó középső szakaszának gázlóin. Az 1898-iki felvételek szerint az esés a felső Oderán (Ratibor és a Weistritz közt) U'237 és 0'349 m. közt, a középső Oderán (a Weistritz és a Warthe közt) 0 253—0 301 m. közt, az alsó Oderán 0'192—

0Ю48 m. közt váltzott km.-kint. A kisvízi hozomány a felső szakasztól az alsóig 3 4 m

8-töl 190 m

3-ig növekszik, a sebesség O'IO és 0'80 közt változik. A nagy vizek sebessége helyenkint 37 m-re fölmegy, de átlag l-5 m. körül van. A kisvízi mélység a felső szakaszon 0 20—0'50, a középsőn 0 60—0 90, az alsó Г2—16 m. a gázlókon. A hajózó szünet évenkint 71—90 nap, de vannak szakaszok, hol 120 napra is fölmegy. A szabályozásnak itt nincs olyan kedvező eredménye, mint az Elbán, mert az Odera vízmennyisége kisebb, esése nagyobb. Az átlag 267 hajózó nap között 0-70 m.-nél kisebb mélység van 88 napon, 0-70—1-2 m. mélység 39 napon, 1-20—1-5 m. 72 napon, 1'5 m. fölött 68 napon. Az 1-4 m.-es gázlású hajók évenkint csak 2 hónapon át közlekedhetnek.