Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

A csatornának 3 nagy csatornahídja van : a Lippé-n, Stever-en és Ems-en s ezenkívül még 3 kisebb. A lippei híd 63'0 m., a steveri 37-50, az emsi 504 m. hosszú. A vízhatlanná tételt e hidakon nagy gonddal vitték keresztül. A falazott csatornahídak vízhatlanná tétele nagyon nehéz, mert a fagy megrepeszti a falazatot s a hőmérsékleti változások, főként erős tél idején megnyitják a nyílásokat. Folytonosan új czementbevonatot alkalmaznak Francziaországban a csatornahídak tömésére, de az eredmény nem kielégítő. Ezért újabban hengerelt vasból készítik a csatornahídakat. A dortmund-emsi csatorna hidjai falazottak s a vízhatlanságot ólom-közeggel érték el. Több kísérlet után a vízállóságot a következőképen létesítették : a betonra czementmalter-bevonatot tettek, melyre szurok és kénbevonat jött, melyre kátrányozott lapokat tettek. Erre jött aztán a 3- mm. vastag ólomlemez (5 m. és 2 m. méretű darabokban), melynek illesztéseit ólomtöméssel olvasztották össze 2 cm. vastagon. Az ólomra újra izoláló réteg jött kátrányozott lapokból. Néhol az ólomlemezeket faczement közé tették. 1 m

2 ily burkolat 31*25 frkba került. A vízhatlan burkolatra a fenéken homokréteg és téglakövezet, az oldalfalakon pedig faburkolat jött. Az így készített vízhatlan réteg tökéletes eredményű volt. Az őr- vagy biztosítókapúk a hosszú bögékben szükségesek, ha a csatornában valami baj esik s a csatorna egy részének kiürítése válik szükségessé. Ez örkapúkat főként a fenyegetett pontoknál, műtárgyaknál, hosszú töltéseknél helyezik el. Hét ily örkapú van a Dormund Ems csatornán. Azelőtt az örkapúkat a zsilipkapúk nagyságára vették ; de ezzel a csatorna megszükítése járt, mi a hajózást nehezítette. Ezért a Dortmund-Ems csatornán úgy készítették őket, hogy két hajó keresztezését megengedjék. Ez örkapúk 2 tipus szerint készültek. Alakjuk nagy, hengerelt vasból készült zsilip, mely egy horizontális alkotójú hengernek része, mely a két végén két nagy horizontális csap körül forgó karhoz van erősítve. Ha a kapú föl van emelve, vagyis a csatornanyílás szabad, akkor a hengeres zsilip, mint valami híd, a magasba emelkedik úgy, hogy alatta a hajók elmehetnek, míg a karok, melyekhez a zsilip hozzá van erősítve, függőlegesen állanak. A nyílás, melyet a fölemelt zsilip szabadon hagy, 18 m. széles; 2-5 m. a vízmélység és 4 m. a szabad magasság a víz fölött. A zárás a zsilip lefordításával történik, s alsó végével a csatorna kifalazott küszöbéhez illeszkedik. Elöször két oldali csörlővel forgatták a zsilip karjait, az újabb tipusú zsilipeknél csak egyik oldalon van csörlő s a zsilip merevsége viszi át a mozgást a másik karra. Az örkapúktól szétválasztott csatornarészek közt 0*7 m. átmérőjű csö van, mely a szárazzá tett csatornarész újra való megtöltésére szolgál. Egy ily biztosító kapú 112.500 frankba került. A csatornázott Ems 5 mozgógátja közül 4 tüs, a Herbrum alatti pedig, mivel az árapály befolyásolja, nagy táblákkal van ellátva. A tüsgátak franczia mintára készültek. 506 m. a nyíláshosszúság, 2*40 m. a vízmagasság. Az állványok száma 41, távolságuk 1*2 m. A jobboldalon fekvő utolsó állvány az ellenfalban készített fészekbe illeszkedik a lefekvéskor. Az állvány kerete négyszögletű, vagy négyzetes vasakból készült, a forgó csap erös faragott kövekbe illik. A tük 3*5 m. hosszúak és 9 cm. négyzet metszetüek ; fényűből (pitchpin) készültek ; felső végükön horoggal ellátottak, melyek segélyével ingó helyzetbe hozhatók. A fenék részenkint való szárazzátételére az állványokon záró szekrények felvételére szolgáló szerkezet van. Az állványok kezelése emelőkkel történik ; lefektetésük, vagy fölemelésük 2—3 óra