Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

12 Az Elba medre negyedkori, vagy mostkori üledékben van beágyazva. Felső szakasza Szászország alsó határáig zárt raedrü ; néhol nagyon összeszorítva ; itt a meder sziklája ellenáll a kimosásnak. De a Riesa beömlésétöl kezdve, hol a folyó a német síkságra ér, a meder nagyon mozgó, apró és sok kanyarulatot tevő, hol a meder állandósítása és a mellékágak elzárása sok gondot okozott. A meder és hordalék homokból és kavicsból áll, de lefelé a hordalék mindinkább finomul s Torgautól, a tengertől 580 km.-re lefelé már csak helyenkint van kavics, mely Haveltől kezdve (307 km. a tengertől) teljesen eltűnik. Itt már a homok oly finom, mint a dünék homokja. A partok a hordaléknak megfelelően kavicsból, homokból és iszapból állanak váltakozó rétegben egymásra rakódva. A kimosások nagyon erőteljesek voltak, mig a partokat meg nem kötötték. A partok magassága a kisvíz fölött fokozatosan csökken felülről lefelé; Csehországban 5—6 m., Szászországban 4—5 m.; Havel fölött 3—4 m., alatta 2—3 m. Az ármentesítés előtt az árvizek nagy területeket borítottak el a német síkságon. A 6172 km

a nagyságú árterületet töltésekkel negyedére, vagyis 1528 km

2-ra csökkentették. A töltések vonalozása sok kivánni valót hagy. A kisvízi meder szélessége (a partok távolsága) Csehországban 100—200 m., Szászországban 115—200 m., Szászországtól a Saaleig 140—350, a Saaletól a Havelig 250—350 m., a Haveltól Hamburgig 230—600 т. A folyó km.-kinti esése a Moldva beömlése alatt változatos. A legnagyobb esés Csehországban az Eger beömlésétöl a szász határig van, 0"390 т., a legkisebb esés Elbstorf és Hoopte között van, ne'm messze a torkolat fölött, 0'066 m. Általában azonban az alsóbb részeken 01, a felsőbb szakaszokon 0-2 fölött van az esés. A kisvíz tömege a Moldva beömlésétöl, hol 38 m

s másodperczenkint, fokozatosan nö Hamburgig, hol 432 m

3. A nagyvizek tömegében nincs meg a fokozatos növekedés; a Moldva beömlésénél 4300 m

s, Szászországban 4600 m

s. Poroszország alsó határán 3410 m

3, Magdeburg táján 3050 m

3 (minimum), Ferchland környékén 5130 m

3 (maximum), Hooptenál 3660 m

3. Az Elba árvizei tél végén, a hóolvadáskor jelentkeznek, február végén és márcziusban. De ezenkívül van még nyári árvizük is. A kisvíz augusztusban, de leginkább szeptemberben áll elő. A folytonos apró árhullámok, melyek a csehországi nyári zivatarok következményei, eléggé magas kisvizeket eredményeznek. 1842-ig meg sem kísérelték az Elba szabályozását. 1844-ben elhatározták, hogy 0 78 m. vízmélységet létesítenek az 1842-iki kisvíz alatt. 1869-ben pedig 0'93 m. kisvízi mélység létesítését határozták el. Ezen az alapon szabályozták aztán az Elbát az összes tartományokban. A szabályozás az összeszorítás módszerén alapszik. Szászországban hosszanti, köhányásból készült párhuzammüvekkel, Poroszországban két oldali fasina-sarkantyúkkal szorították össze a medret. Az első mederszélességet túlságos nagyra vették, később pótmunkákkal csökkentették. Szászországban 113 т., Poroszországban 95—280 m. lett a folyó kisvízi szélessége. 1842-ben Cseh- és Szászországban 0-25 т., alatta a Havelig О'ЗО, lejebb 0'50 m. volt a kisvízi mélység. 1898-ban a közepes kisvizek alatt már mindenütt megvolt az l'OO—

Г10, lejebb az Г5 m.-es mélység. Azonban az 1893-iki kisvízi minimum alatt nagyon sok gázlón nem volt meg a tervezett 0'93 m. mélység. 1898-ban 51 gázlón Szászországban és 59 gázlón Poroszországban РОЗ m.-nél kisebb volt a