Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

ÍO. A belső hajózás Németországban és Ausztriában. (La navigation intérieure en Allemagne et en Autriche.) Irta: Aron. Aron tanulmányútjáról számol be e jelentésben. A csatornázott folyók közül Németországban a Majnát, Emset és Oderát, Csehországban a Moldvát nézte meg. A Majna csatornázását 1883 és 1886 közt hajtották végre. Egy új bögét Frankfurt és Ofíenbach közt 1904-ben létesítettek; legközelebb egész Aschaffenburgig viszik föl a csatornázást. A Majna csöndes vízjárásű, feneke elég állandó. Frankfurt és a torkolat közötti 33 km. hosszúságban 5 böge van 10'4 m. összes eséssel. A bögék átlagos hossza 7 0 km., az egyes bukók magassága 18 és 2'7 m. közt változik. Minden gát tüs, 2—4 nyílással és egy hajózó átbocsátóval, melynek küszöbe 0 6m.-rel alacsonyabb a gát többi részénél. A tutaj áteresztő 12 m. széles és egy darab Louiche-Desfontaines-féle dobos táblával elzárt. A halaslétra rossz elrendezéssel a zsilip mellé helyezett. A zsilip két részű ; a kis kamra 85 m. hosszú, 10-5 m. széles és a küszöb fölött 25 m. mély, a nagy kamra hajtott oldalakkal 255 m. hosszú, 20 m. széles, a fejnél 12 m. Ez utóbbi egy vontató-gözöst és 3 uszály hajót zsilipelhet. A mélység 2 5 m. Különös vontató-berendezések is vannak, de a vontatás rendesen gőzhajókkal történik. A csatornázott Ems, mely a Dortmund-Ems csatorna kiegészítő része, 5 bögére oszlik, melyek 65—12 km. hosszúak s az esés 1'5—2 m. közt változik. Az első négy gát tüs, az utolsó, mely az árapály játékának kitett, táblás, hogy két irányból jövő nyomást is kibírjon. A kamrák egy vontató-gözöst és két 600 t.-ás uszályt képesek befogadni; 165 m. hosszúak, 10 m. szélesek a kapuknál a fenéken. Függőleges oldalfalúak. Az Ems típusos, lassú vízjárású. A csatornázott Odera Kosel és a Neisse torkolata között 1897-ben nvilt meg a forgalomnak. 12 bögéje van 4-5—8-5 km. hosszúsággal. A gátak tüs szerkezetűek, 2 vagy 3 nyílással és egy hajóáteresztövei. A zsilipek kamrája 55 m. hosszú,. 9'6 m. széles a kapúknál és 2 m. mély a felső küszöbnél. A kamrák egy nagy uszályt, vagy két kisebb, u. n. Finow-Kiihne-t fogadhatnak be. Az Odera Németország legszabályozatlanabb folyója. A csatornázás mindenütt legalább P5 m. mélységet biztosított. A homok vándorlása minden árvízkor sok bajt okoz és 5 kotró elégtelen a 7 zsiliphez. A Moldva igen érdekes vízfolyás. Csatornázása még nem befejezett. Az 5 gát közül 3 teljesen kész rajta, a másik 2 építés alatt. Abból a czélból készült, hogy a szenet Aussigból Prágába szállíthassák. A csatornázást folytatni fogják lefelé az Elbán Aussigig 600—900, söt nagyobb tonnatartalmú hajókra. A vízmélység 2'1 m. A Moldva Prágától Melnikig, hol az Elbába ömlik, 51 km. hosszú, 2515 m. összes eséssel. 5 bögére oszlik, melyek hossza 5'4—19 km. közt változik. Az esés a zsilipeknél 2-5 és 4 5 m. közt változik, az utolsó zsilip 8'9 m. bukású, a gátak esése 21 és 3-9 m. közt van. A csatornázás úgy történt, hogy a gátak mellett és ahol a folyónak nagy az esése, oldalcsatornával kerülték meg a bukást. A zsilip e csatorna alján van úgy, hogy a kamra egyesíti magában a gátnak és a megkerült folyódarabnak az esését. Ily módon a gátak részére a legkedvezőbb helyeket keresvén ki, a folyó legrosszabb szakaszait kikerülték. A Moldva torkolata alatt a vidék mély