Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,119 Ruhrort körül; az ipari kikötök: Duisburg, Düsseldorf, Köln, Miihlheim stb. és a felső kikötök, melyek közül Mannheimé az elsőség. Oldalfolvói : a Neckar, melynek hajózása nem jelentékeny, a Majna, mely csatornázott és rajta 1200 t.-ás hajók közlekednek. A Weser, mellékfolyójával, a csatornázott Fuldá-val, szintén független hajóút. Rajta 450 t.-ás hajók közlekednek. Az Elba talán kevésbbé kedvező hajóút, vidékének csekélyebb gazdagsága miatt, mint a Rajna, de megvan az az elsősége, hogy Németországban ömlik a tengerbe s torkolatánál a képzelhető legszebb kikötő : Hamburg fekszik. Torkolatától Aussig-ig, mely a cseh széntelepek kikötője, 550—600 t.-ás hajók közlekednek. De 1000—1200 t.-ás hajókat is elbír. Forgalma 3 milliárd tonnakilométer. Két részre osztható: 1. a torkolatától a Havel-ig és a brandenburgi csatornákig terjedő részre és 2. Magdeburgtól Drezdáig, illetőleg Aussig-ig terjedőre. Az első rész végpontjait Hamburg és Berlin kikötői jelölik. E szakasz forgalmának aU-része a Hamburg és Berlin közti forgalom. A felső szakasz forgalma szén, gabona, gyümölcs. Az Elbát két vízi |út köti össze az Oderával ; e két út Berlinben kereszteződik. E két útvonalnak 4 része van. Az egyik Berlint Hamburggal, a másik Berlint Stettinnel, a harmadik Berlint Szászországgal, a negyedik Berlint Sziléziával köti össze. A németországi 3 nagy hajóút közül az Odera a legfejletlenebb. Árvizei Boroszlóig rendkívüli károkat okoznak. Medre nagyon mozgékony, sok homokot szállít. Sok maionigát van rajta. Boroszlón alul 1 m.-nél kisebb mélység nincsen. Följebb Kosel-ig csatornázták a folyót úgy, hogy rajta 450 t.-ás hajók közlekedhetnek ; sőt vannak e szakaszon 800 t.-ás hajók is. 1900-ban a forgalom l'l milliárd tonnakilométerre rúgott. A Warthe és Netze segítségével kapcsolatban van keleti Németországgal és a Visztulával. Megemlíthető még a Pregel és Memel vizi út, melyek azonban csekélyebb jelentőségűek s függetlenek az előbbiektől. Még két mesterséges vizi útról kell szólanunk, melyek megépítése sok kritikát hívott föl. Az egyik az Elba-Trave-csatorna, melyet Lübeck városa épített s mely Lübecket Hamburggal köti össze. Ez a csatorna nem felelt meg a várakozásnak s forgalma csekély maradt. De a vízi út csak 2 éve áll fenn s ezért pálczát törni felette nem lehet. A másik mesterséges vízi út a Dortmund-Ems-csatorna, mely 270 km. hosszú, melyből 225 km. egészen új munkálat s mely 100 millió frkba került. Ez a csatorna tisztán nemzeti, hogy úgy mondjuk császári vállalkozás. Ez a csatorna csak része egy nagy vízi útnak, mely később készül el. Kétségtelen, hogy megépítésével azt a kellemetlenséget akarták helyre ütni, hogy a Bajna nem torkollik Németországban a tengerbe és azt akarták, hogy Emden német kikötő helyettesítse Botterdamot. Ami a rajnai és westfáliai szénmedenczék versenyét illeti, ha csak az lett volna a czél, hogy a westfáliai szénnek is útat nyissanak a Német tenger felé, egyszerűbb lett volna a Buhr és Lippe megjavításával érni el ezt. De lehetséges, hogy a német nagy tranzverzális vízi út kiépítésével, melyre a parlament azonban nem szavazta meg a költségeket, a csatorna forgalma föl fog lendülni és így nem lehet a Dortmund—Ems-csatornát sem mereven elitélni. Mindezideig a vasút és vízi út forgalma meglehetős összhangban bonyolódott le Németországban. A vasút mintegy megteremtette és megnövelte a vízi út forgalmát. Igen sok helyütt a vasút létesítette és adminisztrálja a kikötőket. De az újabb