Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

10 alkalmasak a nagy hajók befogadására. Újabban az alsó medenczét 9-5 m.-re mélyítették s a zsilipet 215 m. hosszúra, 28 m. szélesre és 11 m. vízmélységűvé alakították. Azonkívül hajójavító medenczét is létesítettek. A kikötő jelen állapotában 36'2 ha. medenczét foglal el 6'215 km. partfallal, 12-8 ha. rakodóval. A költségek 30,250.000 frankra rúgnak. A Weser szabályozása. Bréma és Brémerhafen között 69 km. hosszúságban, melyet 63'5 km.-re rövidítettek meg, szabályozták a Wesert. A mellékágakat elzárták, kotortak, rözséböl párhuzamos müveket létesítettek, melyekkel összeszorították a kisvízi medret. Ez a meder Brémától lefelé fokozatosan szélesedik 80 m.-röl 960 m.-re. A vízmélység 2-75 m.-röl 5'80-ra emelkedett. Ezenkívül a torkolati öblöt is mélyítették, hogy legalább 8 m. mélységet kapjanak. A munkálatok összesen 47'5 millió frankba kerülnek. Mannheim és Ludwigshafen kikötője. A két kikötő egymással szemben fekszik •a Bajna mellett ; Mannheim a jobb-, Ludwigshafen a balparton. Az egyesült két kikötő forgalma 1898-ban 5,832.768 t.-ra rúgott. E kikötök szélső állomásai a szabályozott és kimélyített Bajnának s valószínű, hogy nem is lehet fölebb helyezni a nagyhajók végső forgalmi állomását. A mannheimi kikötő a Bajna és Neckar összefolyásánál, a két folyó közt terül el. A kikötőt 3 medencze és a két folyó partja alkotja. Ezenkívül még a Bajna egyik holt ága fakikötöül szolgál. 1899-ben összesen 220 ha. volt a kikötő vízfelszíne, melyből 43 ha. a Bajna és Neckar közti meden•czékre esik ; a rakodópartok hosszúsága 20 km. Kisvízkor a vízmélység 3*35 m. Vasútak, darúk, rakadószinek, árútárházak szegélyezik a kikötőt. A fakikötöt újabban ipari kikötővé alakítják át 1 millió frank költséggel. A ludwigshafeni kikötő 2 medenczéböl és a Bajna balparti kikötöfalából áll. 1866 óta Mannheim és Ludwigshafen kikötőibe 60 millió frankot fektettek be. Köln kikötője. Köln 340 km.-re fekszik a Bajna torkolatától ; e folyószakaszt 3 m. kisvízi mélységre szabályozták ; középvízkor 4-4 m. a mélység 150 m. szélességben. A kikötő megnagyobbításához 1886-ban fogtak hozzá. A Bajna mindkét partján medenczék és partfalak vannak. Újabb munkálatokkal bővítik a kikötőt, mely ez új munkálatokkal együtt 2 medenczéből (összesen 24-76 ha. terjedelemben), 14 km. rakodópartból és 18 km. vasútvonalból áll. 1892-től 1898-ig 25 milliót fektettek be, az újabb munkálatok még 5 millióra rúgnak. Kikötő darúk. Egyes kikötök, főként a tengeriek, óriási darúkkal látvák el, melyek 150 t. emelésére képesek. Vannak forgó és vannak forgó és oszcilláló darúk. A Spree alatti tunnel Berlinben. A tunnel a közúti vasút számára létesült. Hossza 454 m. és 3 m. mélyen van a Spree feneke alatt. A talaj, melybe a tunnelt mélyítették, homokos iszap, mely erősen víztartalmú. Hengeralakú, 4 m. átmérőjű, öntött aczélgyürük alkotják a tunnel burkolatát, melyet kívül és belül czementmalter fog körül. A külső czementmalter 0-08, a belső 012 m. vastag. A csö alját betonfenék tölti ki, melyen a sínek helyezvék el. A szivárgó vizeket a betonban készített árok gyűjti össze. Az aczélgyürük hossza 0-65 —0 50 m. A tunnel elörehajtása sűrített levegő segítségével történt. A csö első végére 4-16 m. átmérőjű vágó hengert alkalmaztak, melyet kettős falú pajzs zárt el. A kettős falú pajzson kívül volt a munkakamra, melynek szélső vége 45° alatt volt elmetszve s fölnyitható ajtókkal lezárva. A hátsó falban két légzsilipet helyeztek el; egyet az emberek részére, egyet az anyag kihordására. A vágóhengert víznyomású sajtókkal tolták előre s a légzsilipen kívül eső hátsó részen elhelyezték a 4 m. átmérőjű