Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VIII. Fejezet. A Hoang-ho szabályozása

12 >akkor is, a rövid történelmi idők alatt 4—5 méterrel emelte az egész térszín nivójáu Árvíz azonban majdnem minden esztendőben van, az egyes árvizek feltöltése pedig tetemesen több, mint egy decziméter. Ahol feltárva láttam ezeket a humuszos rétegekkel elválasztott áradmányokat, ott azoknak vastagsága a félmétert is meghaladta. Tetemesen nagyobb tehát a növekedés aránya, oly nagy, hogy nemcsak megengedhetjük, de kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a plioczén idők óta. amióta a Hoang-ho, mint folyó létezik, nemcsak törmelékkúpját építette fel, hanem elég mély tengerrészt is töltött fel, mint ahogy ma a Pecsili öböllel történik. Hisz a delta elörenyúlása, amint láttuk, hihetetlen gyorsan folyik. Máskülönben nem tudnók megmagyarázni, hogy hova lett az a rengeteg anyagmennyiség, amit.a folyó elhordott s ami hajdan a löszszel borított országrészekben a szakadékoknak azt a téveteg útvesztöjet töltötte ki, amit olyan megragadóan ír le Piichthofen. 4. Hogy a fóld kerekségén ehhez hasonló méretű íluviatilis képződményt nem ismerünk, annak több oka van. Nincs egy folyónak sem olyan sajátságos útja, mint a Hoang-honak. Először is a leghatalmasabb ismert löszterületről gyűjti a vizétAzután egy páratlan kiterjedésű magas földről azonnal a tengerre jut, ott, ahol igen merev vonalak mentén egész rögtönösen szűnik meg ez a magas föld. Végül pedig a folyó, vizgyüjtö területének sajátságos klimája épen alkalmas arra, hogy a folyó vízjárását valami nagy hegyi patakéhoz tegye hasonlóvá, ami a törmelékkúp felépítéséhez nagy segítséggel járul. Mindezek a körülmények — elég szerencsésen a dolog tudományos érdekességére nézve, de annál szerencsétlenebbül a khinai alföldre nézve — összejátszanak s a föld legnagyobb hegyi patakját s egészen abnormis nagyságú törmelékkúpot hoznak létre. VII. FEJEZET. A Hoang-ho szabályozása. , - Vájjon mit kezdene el Európa ezzel a folyam-szönyeteggel ? Bizony, alig jutott volna többre, mint a khinaiak. Igaz, hogy mai tudásunk szerint lehetne a folyót akképen szabályozni, hogy az ártalmatlanul vigye le megkevesbített iszapját és hordalékát a tengerbe, de olyan rengeteg költséget igényelne egy ilyen nagyszabású vállalat, hogy arra aligha tudna áldozni egyetlen nemzet is, még talán ha századokra- osztanák is el a munkálatokat,. A khinaiak azonban a szabályozásnak csak egyetlen egy eszközét vagy módját, a gátolást alkalmazták évezredek óta. A törmelék, a vízmosások megkötéséről nemcsak hogy nem gondoskodtak, hanem példátlan erdöpusztításukkal még ott is elrontották az állapotot, ahol az különben tűrhető lett volna. A khinai tájképeknek jellemző vonása a hegyek kopársága, különösen ott, ahol sűrű a lakosság. Erdőgazdasággal egyáltalában nem foglalkoznak, legfeljebb a buján termékeny alföldön látunk szorgalmasan ápolt faültetvényeket, de ezeknek az anyaga építő czélokra szolgál. Ugyanerre használják azokat a gyönyörű fákat, amelyeknek lombsátora alatt húzódik meg a. nagy-alföld minden faluja. Duzzasztó müveket, mederbiztosításokat, átvágásokat stb. igenis építenek a khinaiak és pedig nagyszabású müveket: de csak ott, ahol a belvízi hajózás igényeiről van szó. A Hoang-hot sohasem lehetett valami kényelmesen hajózni,.