Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VII. Fejezet. A Hoang-ho vízrajzi természete

12 szegélyezi a khinai partokat San-tungtól egész Hang-csou-fuig majdnem 5° szélességben. Ennek a deltának javarésze azonban kultura tekintetében már a Jang-cze-kiang völgyéhez sorozható. Méltán kérdezhetné azonban valaki, hogy az a 150 m.-nyi magaslat, amely a Huai-king-fu vidéki síkságot San-tung hegyeinek lábaival összeköti s így mintegy az alföld közepét foglalja el, nem tektonikus eredetü-e ? Csakugyan a folyó építette-e vagy pedig már eredetileg magaslata volt-e az a földkéregnek ? Kingsmill egyik értekezésében ezt állítja. Ezt látszik tanúsítani az a körülmény is, hogy éppen ezen a helyen a khinai térkép több különálló hegyet rajzol az alföldre, söt magam is láttam ilyen különálló hegyeket Vei-huai-futól északkeletre. Emellett a feltevés mellett szól az is, hogy sehol a föld kerekségén ehhez hasonló, ilyen nagy, vagy csak megközelítő nagyságú törmelék-kúpot sem ismerünk. Nem valószínű azonban, hogy ez a 150 méteres magaslat tektonikus eredetű, ugyanis : 1. A magaslat a folyóvizek futása szerint igen szabályos, kúpalakú, amelynek legmagasabb pontja Huai-king-fu körül van, Santungtól pedig meglehetős erős mélyedés választja el, miután a Nagy-csatorna legmagasabb pontja alig van több, mint 50—60 méternyire a tenger szine felett. 2. Azok az abráziós platók, amelyek a khinai Nagy Alföldet kerítik, úgy északon, mint délen, általában azt tanúsítják ugyan, hogy minél inkább távozunk az oczeáni partoktól a kontinens felé, annál magasabban feküsznek a tenger szine felett, de általában nagyon szabályos, egyenletes magasságban feküsznek a khinai Nagy Alföld egész nyugati határán. Amig azonban Pekingtől délre, ahol csak kisebb törmelékkúpok vesznek részt az alföld telepítésében, ott a platók az általános térszín fölé magasan kiemelkednek, addig a Hoang-ho felé alig látszanak ki a környezetből, mint jelentéktelen emelkedések. Lehetetlen, hogy olyan sikér tengernek, mint amilyen a Vei-huai-lü melletti platók magassága, ekkora abráziója lehetett volna. A platók környezetén nem lösz, hanem buczkákba halmozódott futóhomok van, amelyben hemzseg a szárazföldi és édesvízi csiga-, meg kagyló-töredék. Lehetetlen feltennünk tehát, hogy itt ilyen sikér tenger lett volna, mint amilyenre az abráziós platók utalnak. Ha azonban azt hinnők, hogy ez a sajátságos földhát az utolsó, abráziót régzö tenger elvonulása után emelkedett volna csak ki, úgy nem tudnók megmagyarázni azt a kétségbevonhatatlan tényt, hogy a Nagy Alföld keleti szegélyén húzódó platók, az alföld egy részének emelkedése közben hogyan maradhattak olyan nagyon is egy szintben? Kingsmill tengeri kagylókat talált Kelet-San-tungban, az Alföld homokjában. Erről a részről sikerült már kimutatnunk, hogy majdnem történelmi időkben keletkezett delta. Világos, hogy a delták iszapjában és homokjában mindig brackfaunát. azaz kevert, édes- és sósvizit fogunk találni. 3. Kétségtelen, hogy a folyó minden árvize teméntelen hordalékkal önti el az árterületét. Láttuk a fennebb elmondott példákon, hogy milyen kolosszális arányú ez az árvízi lerakódás, de még kétségbevonhatatlanúl fogjuk látni a szabályozás tanulmányazásakor. A történelem tanúsága szerint ez most már 4—5000 éve így van. Ha a folyó csak minden 10 évben egyszer öntött ki s minden kiöntése alkalmával a területnek csak egy tizedrészét öntötte el és töltötte fel egy decziméterrel,