Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VII. Fejezet. A Hoang-ho vízrajzi természete

54Végül még a folyó vízrajzi elemeinek egyik legfontosabbikát, víz hordotta iszapmennyiséget kell megismernünk. Hogy micsoda kolosszális mértékben van megterhelve a folyó vize iszappal, azt az észlelések minden leírásnál jobban bizonyíják. Kingsmill mérései a következő eredményeket szolgáltatták: Czi-nan-fu alatt 1887. április 28.-án 1 köbmérterben 1750 gramm Tao-csöngnél 1887. május 4.-én... ... « « 1848 « Sö-li-punál (116° keleti h.) 1887. május 16.-án « « 3360 « Sö-li-punál « « « 1887. junius 6.-án « « 3640 « Schermbeek és Visser észlelései szerint: Sz'-sui-hszién alatt 1889. ápr. 26.-án„. 1 m

3 vízben 3708 gramm Az 1852-i gátszakadás felett 1889. máj 3.-án « « « 4491 « Czi-ho-hsziénnél 1889. máj. 21.-én ... ... ... « « « 5629 « Az első esetben a felszín alatt 1*75 m. mélységből merítettek vizet, tehát 05 m.-rel a fenék felett. A második mérés alkalmával megint ilyen mélységből a folyó sodrában s a harmadik méréshez a folyó sodrában a felszínről merítettek vizet. Összehasonlításképen megemlíthetjük, hogy a Rajna iszapmennyisége Hollandiában, közel a német határhoz köbméterenként ЗЮ

1/* és 2

х/г gramm között ingadozott. Általában tehát köbméterenként mintegy három kilogramm iszapot szállít a folyam vize. Rettenetes az a hatás, amit ez a valóságos sárfolyam végez hozoványa segítségével. Úgy a folyó iszapmennyisége, mint a folyó vízjárása, söt esésviszonyai is azt mutatják tehát, hogy a Hoang-ho lényegesen eltér hazánk, de söt Európa valamennyi nagyobb folyójától s természetére nézve csakis valami vad hegyi patakkal hasonlítható össze. Felső folyásában az esése igen nagy, azután nem csökken le annyira, mint azt az ember alföldi útjának térképe után következtethetné, hanem hatalmas, országokat elborító törmelékkúpján fut le a tengerbe. Világos, hogy amikor az állóvíz, az alföldről szóló fejezetben leírt parti terraszokról eltávozott, a folyók delták építésével kezdették a sekély tengereket betölteni. Nagyban segítette őket ebben a törekvésükben a levegőből folyton hulló por is, amely különösen a hajdani delták térszínét igyekezett felemelni azokká a terraszokká, amelyek az abráziós sziklaterraszokhoz csatlakoznak. Ahol a folyók törtek ki a deltákra, ott a lösz nem képződhetett, hanem a folyók hordalékának törmelékkúpjai épültek fel, ezek között első sorban a Hoang-hoé, amely a hajdani Huaiking-fui öblöt másfélszáz méternyire emelte a tenger mai színe fölé. A törmelékkúp épülése közben a folyó hol az északi, hol a déli szárnyát fejlesztette túl. Amikor az északi szárny már a törmeléklejtö megmagasodása folytán nem lett olyan alkalmas a víz levezetésére, mint a déli szárny, San-tungtól délre, akkor a folyó vizének javarészét erre délfelé eresztette le. Innen származik a folyó folytonos helyváltozása. De a törmelékkúp fejlesztése közben a deltájáról sem feledkezett meg. Hol a Pecsili-öbölben, hol meg a San-tung félszigettől délre toldja meg a partot egyegy új szegélylyel. Északon a szintén hasonló jellegű Pei-ho segíti ebben a törekvésében, délen pedig a Huai-ho, amely a Jang-cze-kianggal és a Hoang-hoval együtt összeépítette a magukban is elég hatalmas folyami müvet. Ma valósággal delta