Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

VII. Fejezet. A Hoang-ho vízrajzi természete

12 A löszterúletekröl a csapadék nagyon gyorsan lefolyik, a folyó nagy esésével az árhullámot gyorsan szállítja alá s ezek a tényezők lehetnek az okai annak, hogy a folyó úgy viseli magát, mint valami rakonczátlan hegyi patai-. Általában, a híradások azt mondják, hogy a folyó hirtelen árad. és apad. 1898-ban, ott jártamkor, januárius közepén a víz közepes magasságban állhatott, mert éppen betöltötte középvízmedrét. A khinaiak is azt mondták, hogy sem nem magas, sem nem alacsony. 1897. julius havában a víz 4"5 méterrel, állt magasabban s elérte árvízgátjai között épített feltöltésének a peremét. Novemberben néhányszor, de mindig csak néhány napra megint kijött a középvízmederböl a feltöltődés lábánál levő ártérre, de a feltöltődés színét az elmúlt évben egyszer sem érte el. Legkisebb volt a víz márczius, április hónapokban és május első felében. Az utazók és a folyót tanulmányozók leírásából is azt következtetjük, hogy a folyó nagyon gyorsan árad, árvize hirtelen magasra szökik, de éppen olyan gyorsan leapad. Ez is éppen olyan jelenség, ami hegyi patakok jellemző tulajdonsága szokott lenni. A folyó vízmennyiségére nézve édes-kevés adat áll rendelkezésünkre. Schernb beek és Visser mérnökök jól felszerelt expedicziójukkal elég megbízhatósággal mérték meg a folyó vízmennyiségét az 1852. évi gátszakadás fölött, tehát a folyó régi, még eléggé állandó medrében. A vízállás a helybeliek bemondása szerint «inkább alacsony» volt. A mérés eredménye a következő: A folyó déli ágának szélessége 273 m., legnagyobb mélysége 2'4 m. s közepes mélysége 1'34 m. A keresztmetszet területe 367 m

2, a legnagyobb felszíni sebesseg 1*96 т., a közepes sebesség 1'44 т., a vízmennyiség 528 m

3/sec. Az északi és déli ág közötti zátony szélessége 1414 m. Ennek 1/

5 része 0'15 m. magas vízréteggel volt ellepve, 4/

6 része pedig 02 m. magasan állt ki a vízből. A közepe táján valami 10 m

2 keresztmetszetű csatorna húzódott 4 m

3/sec. vízemésztéssel. Az északi ág 409 m. széles, legnagyobb mélysége 1'8 m., közepes mélysége 0-99 m. A nagyon szabálytalan keresztmetszet területe 406 m

2. A legnagyobb, felszíni sebesség 1'96 т., a közepes sebesség 0'86 т., a vízemésztés 348 m

s/sec. A keresztmetszet egész területe tehát 816 m

2, a teljes vízemésztés 880 m

3/sec. A legnagyobb vízállás 4-5 méterrel volt magasabb^ mint amelynél mértek. Ez 17,700 m

2 keresztmetszeti területet ad ennél a szelvénynél, amely esetben biztosan számíthatunk 20,000 m

3/sec. vízmennyiségre. Két hét múlva a mérnökök Czi-ho-hsziénnél, Czi-nan-fu alatt, mérték meg a víz mennyiségét. Itt a szelvény sokkal szabályosabb volt. Szélessége 328 m., a legnagyobb mélység 4'65 т., a közepes mélység ЗЮ2 m. volt. A szelvény területe 992 m

2, a legnagyobb felszíni sebesség 1*92 т., a középsebesség 1'30 т., a vízemésztés 1288 m

3/sec. A vízállás ez alatt a két hét alatt némileg emelkedett, de ezt , a nagyobb víztömeget részben a San-tung hegyeiről a Nagy-csatorna táján befolyó patakok is okozhatták. Az előbbi mederrész óriási szélességével és csekély mélységével a legnagyobb elfajulást mutatja, amire a nagy sebességű, teménytelen hozoványnyal megrakodott folyó képes. Bátran feltehetjük, bár ilyen kevés mérés áll rendelkezésünkre, hogy a Hoang-ho közepes vízmennyisége 800—1200 m

3 másodperczenként, nagy vizének mennyisége pedig a 20,000 m

3/sec.-ot is felülhaladja. * * *