Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)
VII. Fejezet. A Hoang-ho vízrajzi természete
12 A vízgyűjtő területből azonban ki kell zárnunk az Ordosz puszta lefolyástalan apró medenczéit. Ennek a félsivatag vidéknek a területe 57.000 km 2. Ezt az előzőleg megadott területbe nem számítottam be. miután tényleg innen semmi víz sem jön a folyamba. A vízgyűjtő terület a folyam hosszához képest rendkívül kicsiny, amint azt a mellékelt összehasonlítás mutatja: Folyó neve Teljes hossza km. Vízterülete km-' A folyó 1 km. hosszúságára jutó vízgyűjtőterület kmDuna... ... - .... . - 2890 808,600 279-8 Tisza... — ... ... ... ... — ... ... 1265-4 153,000 120-9 Tisza völgvhossza a kanyarulatok nélkül - ... 649-2 153.000 235-7 Hoang-ho ... ... 3554-0 719,350 202-4 A Tiszával való összehasonlítás nem jogos. A Tisza hosszúságát ugyanis szeszélyes kanyarulatai annyira megnövelik, hogy majdnem kétszer olyan hosszű a folyó, mintha kanyarulatok nélkül folyna medrében. Igaz, hogy a Hoang-honak is vannak kanyarulatai, de ezeknek javarészét nem ismerjük, nincs is róluk jó térképünk, tehát nem is mérhettük ezeknek a mentén a folyó hosszát. Nagyon valószínű, hogy a folyó hossza, majd ha jól fogják ismerni annak futását, még jóval hosszabbnak fog kitűnni, mint amilyennek most lehet mérni. Minden tekintetben sokkal igazságosabb az összehasonlítás a Dunával, amely nem olyan kanyargós és impozáns nagyságával is jobban megközelíti a khinai folyó tulajdonságait. Méretek tekintetében valóban a Dunát hasonlíthatnék legjobban össze a Sárga folyóval. Hossza bár kisebb, de vízgyűjtő területe nagyobb, mint a Hoang-hoé. Nem úgy áll azonban a dolog a vízgyűjtő területek természeti viszonyaira nézve. A Hoang-ho általában esőben szegény területeken jár. A Kuen-lün rendszerű lánczok között nagy ugyan az évi csapadék, de annál kisebb Lan-csou-fun alul, ahol száraz, esöllen homoksivatagok közt kanyarog a folyam. A vízgyűjtő területet délről határoló hegyláncz déli lejtőjén igen nagynak mondható a csapadék, de éppen ez az oka. hogy a Hoang-ho vízgyűjtő területére nagyon kevés jut, míg a Jang-cze-kiang hatalmas víztömeget nyer a hegvlánczok déli lejtőjéről. Biztos adataink alig vannak a csapadék eloszlásáról ezen a vidéken. Ami csekély feljegyzésünk van. az nem alkalmas arra, hogy általános következtetéseket vonjunk le belőle. A folyam vízgyűjtő területének legcsapadékosabb része a felső szakaszán a Lan-csou-futól délre elterülő hegyvidéken keresendő. Azonban az innen nyert víztömegek, amelyek szabályos járást biztosítanának a folyóvíznek, elvesztik ezt a befolyásukat, amint megteszi utazását a sivatagok közt. Bátran mondhatjuk, hogy az alföldi szakasz vízjárására legnagyobb befolyással van a vízgyűjtő területnek löszszel borított San-hszi és Sen-hszi tartományokra eső része. Ezen azonban a csapadék eloszlása rendkívül szabálytalan, ami hűen visszatükröződik az alsó szakasz vízjárásán.
