Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

III. Fejezet. Belső Khina lőszszel borított tartományai

12 közét, hogy az épülő vasút bevágásait IV2 lábas lejtövei kellett készíteni — szálban álló gránitban! Valami különös vízhasználati, vagy talajjavító módot itt sem találhatunk, legalább olyant nem, amilyennel Belsö-Khinában is nem találkozhatnánk, azért leírásukra inkább ott fogok rátérni. Az ország legfontosabb terményei a búza, árpa, köles, czirok, kukoricza, rizs, azután a hüvelyes vetemények közül a bab, borsó, továbbá a burgonya és hagyma, amely utóbbinak a virágját is használják, amint Hun-csuenn vidékén épen szedéskor láttam, a legfontosabbak. Termesztenek ezen kívül indigót, gyapotot, kendert, dohányt és mákot opiumkészítés végett. A rizs, a gyapot és az indigó termelése csakis a nyár forrósága folytán lehetséges, de a tél hidege más délszaki növények tenyésztését kizárja. Az olajat a Sesamum Orientale magvaiból préselik, egész Mandsuországban ezt és a disznózsírt használják főzéshez. Általában a nagy gabonaföldek helyett inkább konyhakerti müvelésmódok látszanak túlnyomóak lenni. A babot nagyban termesztik s olajat sajtolnak belőle, amely Közép- és Dél-Khinában nagy keletnek örvend, mert ott főzéshez használják. A sajtolás után maradt babpogácsát aztán részben a marhák táplálására, de nagyobbrészt a délvidéki czukornádföldek trágyázására használják. A gyapotot bár termesztik, mégis tetemes mennyiséget importálnak délrőlÓriási karavánokkal találkoztam 1897. novemberében, amelyek a gyapotot szállították fel Észak-Mandsuországba. III. FEJEZET. Belsö-Khina löszszel borított tartományai. Belső-Ázsia pusztai jellegű magas földjeit Khina felöl olyan hegyvidékek határolják, amelyeket a lösznek nevezett sajátságos lerakodás borít. Richthofen után ma már általánosan elfogadott az a nézet, hogy a lösz a levegőből hullott pornak száraz helyeken való felhalmozódása folytán keletkezett. Az újabb kutatások mindjobban megerősítik, a túlságosan óvatosak pedig nem képesek megdönteni ezt a hipotézist. Aki pedig saját szemeivel látta ezeket a sajátságos, poros vidékeket, az minden kétséget kizárólag meg fog győződni az elmélet helyességéről. Természetes, hogy minél nagyobb mennyiségben keletkezik valahol a sziklák elmálása, elporladása folytán por, annál több lesz a környéken a lösz, feltevén, hogy a környező vidékek klímája a lösz képződésére alkalmas. Ebben a tekintetben talán első helyen áll Észak-Khina. Óriási sivatagokkal váltakozó pusztaság terül el mögötte, ahol a közetnemeknek a sivatagbeli klima folytán való pusztulása rendkívül rohamos. A széi járása úgy, mint általában a klima tényezői Ázsiában nagyon -szabályosak, és nagy vonásuak. A téli monzun, amely a belsöázsiai magasföldekröl tart az oczeán felé: kemény hideget, tartós szárazságot okoz a téli hónapokban, míg tavaszszal a szélirányok megfordulnak s nyár elején az oczeán felől a magasföldekre áramló nyári monzun bőséges esővel öntözi Khina északkeleti részeit. Rendkívül alkalmas körülmények ezek a lösz-lerakodások képződésére s csakugyan, talán sehol a föld kerekségén nincs olyan nagy mértékben elborítva hegy és völgy löszszel, mint Khina Kanszu, Sen-hszi, San-hszi, és Csi-li tartományaiban. Vízügyi Közlemények XXI. 2