Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
85 torrens folyók szakadnak s ezek föltöltik a tó fenekét. Ilyen pl. a Walen és Thun tó. c) A Pó árvizei. Dausse a Pó árvizeinek emelkedését a töltésezésnek tulajdonítja. 1872-ben a Pó vizjátéka 10-5 m.-t ért el s azt hiszi, hogy két század óta 2 m.-t növekedett az árvíz szine. Dausse a töltésezés rendszere ellen van. d) Ar apály-számító gép. William Thomson föltalált egy készüléket, mely az árapály menetét grafikailag tünteti ki. Kerekek és csigák segélyével utánozzák a nap és hold vonzásának hatását, mely aztán irón segítségével lerajzolódik. A rajz bármely pillanatra megadja a tenger nivómagasságát. II. FÉLÉV. 14. Omlékony föld biztosítására szolgáló munkálatok. (Notice sur divers travaux de , consolidation de terrains éboulés.) írta : Comoy. A földcsuszamlások rendesen agyagos helyeken fordulnak elö, hol az agyag a víz beszüremkezése folytán fölázik. Mind a mesterséges bevágásokban, mind a töltésekben, valamint a természetes hegyoldalakban egyaránt előállhatnak csúszások nagy esőzések után. Comoy több példát sorol föl, melyeknél a földcsuszamlásokat sikerült megszüntetni s aztán általános szabályokat állít föl, melyek ily esetekben sikerrel alkalmazhatók. A földcsuszamlásokat általában két módon szokták meggátolni : kiszárítással és megtámasztással. Első esetben keresztirányú, vagyis a föld mozgása irányába eső merőleges, az egész átázott tömegen keresztülhatoló bevágásokat létesítünk a csúszott földbe s e keskeny bevágásokat kövei töltjük ki ; azután hosszirányban öv-szivárgókat készítünk és így e kő-szivárgók rendszerével a föld kiszárítható. A támaszfal építésével a földtömeget nem szárítjuk s ezért a falnak igen nagy méreteket kell adnunk; ez eljárás költségesebb és nem olyan biztos. Ha a csúszott föld nagyon fölázott, akkor czélszerü egész tömegében eltávolítani; nem nagyon átázott földnél a keresztszívárgók eléggé kiszárítják azt úgy, hogy meghagyható. Ha valamely mesterséges, földből készült rezervoár lejtője csúszik, akkor ha e csúszás a víz felöl történik, hol kőburkolat is van, a lecsúszott részt jó minőségű földdel kell helyreállítani, megdöngölni, a lejtöt hidraulikus malterbe rakott kővel burkolni s helyenként e burkolatot falazott keresztkötésekkel és falazott pillérekkel megtámasztani. Ha a töltés tömege nem nagyon átázott, akkor a keresztkötéseket, melyek a lejtöt támasztják, elég az ép töltéstestig vinni; ha átázott a töltés, akkor a terméstalajra kell alapozni. A külső lejtő csúszása nem olyan veszedelmes, de itt is hasonló az eljárás. Ami a földcsuszás okát illeti, némelyek azt hitték, hogy az agyagos földben enyhe hajlású csúszós, szappanos rétegek vannak, melyek a beszivárgó víztől föláznak és a fölötte lévő föld e rétegen mozdul el. De Collin kimutatta, hogy e réteg nincs készen a természetben, hanem az esővíz bizonyos vastagságú földet átáztat, mely aztán csúszni kezd s e csúszás következtében létesül a szappanos fölszin. A csúszó lap fölfelé homorú és többé-kevésbbé cikloishoz hasonló.
